Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szendrey István: A szatmári béke „követének" családi és vagyoni viszonyairól (Komáromi Csipkés György)
már, hogy ez a harmadik generáció sem írja még a nevét y-nal, már „elveszítette" az eredeti Csipkés családnevet is; kóji Komáromiak lettek. Sajnos a családleírás ily módon sem felel meg a kívánatos és szerfölött szükséges követelményeknek. Az úgynevezett egyenes ágon a harmadik vonalban nincs György. Azt azonban tudjuk, hogy Imrének volt György nevű fia. De akikről tudunk, jelenleg csak annyi bizonyos, hogy ebből a családból valók. így pl. ismeretes egy kóji Komáromy György, akinek édesanyja vajai Vay Anna. Ez a György született 1817-ben Ottományban (Imre fia lenne?), ahol „igazi kiskirály volt". Részt vett a reformországgyűléseken, majd az 1848/49. évi szabadságharcban századosként harcolt. Világos után várfogságra ítélték, ahonnan szabadulva Párizsba ment, és gróf Teleki László köréhez tartozott. Baleset (?) áldozata lett 1872-ben, 56 éves korában, Salzburgban. Párizsba nem egyedül ment, hanem valószínűleg családjával. Felesége gróf Csáky Rozália. Gyermekük a kor kitűnő vasúti szakembere, ugyancsak kóji Komáromy György. (Ezekben az esetekben már y-nal használatos a név.) Az édesanya az itáliai mozgalmakkal került kapcsolatba, és ő is véletlen baleset (?) áldozata lett 1884-ben. Fia, György megőrült, és igen fiatalon, 48 éves korában, 1895-ben hunyt el Olaszországban. 2 7 E kapcsolatokat azért villantottuk fel, hogy lássuk, a családtörténetnek igen gyakran vannak messze menő társadalmi, politikai és gazdasági összefüggései, amelyeket kellő ismeretek hiányában nem is tudunk mindig megoldani! Sajnálatosan a birtoklás, birtokjogi kérdésekben lényegileg hasonlóan sok a homály. Pontosan kimutatni, hogy egy kiváló, tanult, művelt értelmiségi család miként jut el a társadalmi-politikai élet magas csúcsaira, s miként ér cl a kor számottevőbb egyéniségeinek barátságához, lesz esetleg egy jó vagy rossz ügy harcosává, mind e kérdésekre megnyugtatóan lezárható feleletet adni jelenleg még sokszor nem lehetséges. A prédikátor Komáromi Csipkés (I.) Györgynek 1663-ból ránk maradt végrendeletéből elég sokat megtudunk. Feltűnő lehet azonban, hogy még feleségének és gyermekeinek a nevét sem mondja meg, holott ha túlélik, mindenét csak ők örökölhetik. Azt sem tartalmazza ez a végrendelet, hogy hány gyermekük van egyáltalán. Csupán arról határoz, hogy vagyonát egyenlően öröklik. Ha viszont senki nem maradna utána, úgy az egyház, illetve annak intézményei, a debreceni és a pataki iskola. Van nővére és testvérbátyja, s hagyatékának másik részét ők öröklik. Részesednek az örökségben felesége rokonai, mégpedig Fekete István volt debreceni főbíró leszármazottai. Már láttuk, hogy neje ágán rokon a nagy nevű volt debreceni főbíró. Az még nem derül ki, hogy ebbe a „vonulatba" tartozik-e nénje: Cseplesz Györgyné, és bátyja: Érsek Mihály (Istvánról meg nincs szó). Egyúttal arról is tudomást szerzünk, hogy semmi örökölt vagyonuk nincs. Mindent maguk szereztek. Erről a „mindenről" sem tudunk meg valami sokat, csak „érezhetően" jelentékeny vagyon maradt utánuk. Nem e végrendeletből, hanem máshonnan válik ismeretessé, hogy fiuk az itthon és külföldön tanult Komáromi Csipkés (II.) György bihari alispán, majd debreceni főbíró és Katalin nevű leányuk a Rákóczi-kor nagy hírű debreceni főbírójának, Dobozy (III.) Istvánnak a felesége. A Rákóczi-szabadságharc idején György a fejedelem döntése és bizalma alapján lett Bihar vármegye alispánja, hogy a végkifejletnél a szatmári béke „követe" legyen. S korántsem véletlen, hogy ezért már Eleonóra anyacsászárnőtől külön köszönetet, III. Károly királytól pedig fényes jutalmat kapott. 2 8 A jutalmak közé sorolható talán az is, hogy fia, III. György 1715-ben Békés vármegye alispánja lett. 27 SzinnyeiJ. i. m. VI. 816—817. hasáb. —Nagy Iván i. m. III. 88. Vö. „pótlékkötet" i. m. 170. 28 Ezek után mégiscsak meglepő lehet, hogy unokájuk, Domokos Lajos debreceni főbíró nem egyszerűen a protestánsok harcosa, de a magyarság ügyének harcos védelmezője a bécsi udvarral szemben. S ugyanebből a családból „sarjad ki" a hírhedt börtönöket megjárt Kazinczy Ferenc, s az aradi vértanú Kazinczy Lajos honvéd tábornok. De nemcsak ők. Az 1848/49 es szabadságharc kapi ánya és voltaképpen igen sokan még, akik korántsem hódoltak olyan készségesen Bécsnek, mint a kétségkívül méltán híres bihari alispán. 61
