Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A szabolcsi hajdúvárosok helyzete Várad eleste után a kassai főkapitányhoz írt levelek tükrében, 1668

Vér Mihály kállói vicekapitány Csáky Ferenchez Kálló, 1668. nov. 6. Kegyelmes Ur Ezen szempillantásban jőve Somlyórul egj ű Felsége Gyalogja, még az kinek az minap eggjüt az Károly Marhákkal hajtották volt el Ökreit. Bizonjossan beszelle, hogy Csomaközi emberrel be­szélt, az ki is meg ollj emberrel beszélt, mezópetrivel, az ki közzülük jüt ki az Somlyai katonáknak, az kik Tasnád Szántónál voltanak 800 luval, nímettel edjüt ez estve az ott való Erdőbe. Ma hogi ha jüttis mind Károlyba s mind Ecsedbe hallotta az lövést (?). Még nem hozták mit próbáltak; Aztis hallotta Somlyai Katonaktul ott Somlyon, hogy rövid nap Kálló allyat is meg nyargallyák; Kandiá­bul is egy Ifjú legény ma jöve, az ki Velenczére és Horvát országra, onnat az Magyar Végekre jött le ide, Tamadi fiu. Beszélli hogy Kandiának igen jól van dolga és hogi ujabb ujab nép segiti, az Törö­kök viszont igen romlanak. Ide most egjeb hír nincsen kegyelmes Uram. Ezeknek utanna Isten oltalmaba ajánlom Nagyságodat. Datum Kallovie 1668 6. 9bris Nagyságod szolgaja Vér Mihály P. S. Gyűlés Érdélbe most van, az fejedelmet Kű várba várják. Hátul: Vér Mihály Uram levele, melyben irja, hogy ember ki szökvén az Somliai katonák közzül, beszélte volna, hogy Tasnád szán­tónál lőttek volna egy níhány Lovak némettel edgyütt. Candiának jól van doga. Gyűlés van Erdély­ben, az Fejedelmet Kővárba várják. Calloviae Dato 6. 9bris 1668. A szoboszlóiak Csáky Ferenchez Szoboszló, 1668. dec. 16. Mindenkori alázatos szolgálatunkat ajánljuk nagyságodnak mint kegyelmes Urunknak, bódo­gítsa Isten nagyságodat sok szegény, Nagyságod szolgálattyára kész szolgáinak épületekre mostani méltóságos tisztiben. Kegyelmes Urunk Nagyságod kegyelmes parancsolattyát Lenthe Bálint hadnagy urunk által meg értettük egész varasul, hogy az Törököknek tovább ne hódolyunk, melly végett Nagyságodhoz im két becsületes Atyánkfiát föl bocsátottuk, kérjük alázatosan Nagyságodat, mint kegyelmes Urun­kat, méltóztassék kegyelmességéből az mi kegyelmes Urunknak ő Felségének irni, hogy ő Felsége Atyai kegyelmes gondosságából mutasson nekünk oly bizonyos lakó helyet, aholott az ő Nagyságai Szárnyai alatt békességben nyughassunk meg, készek leszünk ő Felségének életünk fottáig kardunk­kal szolgálunk, hogy Nagyságod kegyelmessége, ha Nagyságod kegyelmessége tartya két becsületes emberinket választván, midiarast ő Felségéhez föl küldünk, suplicálván ő Felségének ezen helyünk­nek meg adása felől. Nagyságodnak ezért, mint kegyelmes urunknak könyörgünk alázatosan, mél­tóztassék addig Nagyságod gráciában ... megh tartani helyünkben, mig ő Felségétül Legátusink meg iünek, ha peniglen Nagyságod Atyai kegyelmessége hozzánk nem fordul, addig is kételenek lévén, helyünket pusztán kelletik hadnunk, hogysem mint feleséginket, gyermekinket rabságra ejteni, holott mi igen pusztában hét végvárbeli Török között lakunk, mely Nagyságod Atyai kegyelmességét életünk fottáig igyekezünk meg szolgálni, parancsolván Nagyságod, kész engedelmességgel szolgá­lunk Nagyságodnak, mint kegyelmes Urunknak, kegyelmes választ is várván Nagyságodtul. Isten Nagyságodat Egésséges életben tarcsa meg számos esztendőkig. Datum ex oppido Szoboszló 16 xbris 1668. Nagyságodnak alázatos szolgái Szoboszló városának lakosi közönségesen szolgálnak. (A város pecsétjével.) Kívül: Válasz adatott reá. Cassoviae 22. dec. 1668. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom