Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A szabolcsi hajdúvárosok helyzete Várad eleste után a kassai főkapitányhoz írt levelek tükrében, 1668

Vizsgálati jegyzőkönyv a dorogiak és Magyar Mihály közötti összetűzésről, amelyet Sennyei Ferenc kállói főkapitány előtt tartottak Kálló, 1668. szept. 15. Utrum de eo: Tudod-e, hogy a mely Tehen fele marhakat, Lovakat Magyar Mihályiul a Doro­giak el vettek, ha Magyar Mihály pénzen vette, avagy némely részét oda alá az Alföldön atták volna az Eöcze szabadítására. És edgy szamártis pénzen vett volna? Test. 1. Déma Lőrincz Equus Presidarius Kalloviensis Annorum 38. Tudom, hogy a mely marhat a' Dorogiak Magyar Miháltul el vettek, ketheő borjus Tehenet Vásárhelyen adtak az Em­berek Magyar Pálnak, a többit pénzen vette Pesti Gyurkátul, Szamártis három talléron vette Föld­vári nevű katonáiul. 2. Ungvári Geczi István Boldizsár szolgája 39 éves: „Hallottam mástul ... (?) Déma Lőrincz­tül is, hogy az Eöcze szabadulására is adtak a Marhakba; De ott voltam és láttam, hogy mind Lova­kat és Marhákat pénzen vette Magyar Mihály Kiss Vidatul, a'ki Szendrőbe lakik s Pesti Gyurkátul, ... s a Szamarat Földvári Petitül vette. 3. Rácz Mihály Presidarius Equus Kalloviensis Annorum 21. „Tudom, hogy Vásárhelyi Sarko s Hodi András ketten negyed magával való Marhát adtak az Eöcze Szabadságára azokban az Mar­hákban, kit tüle a' Dorogiak el vettek, a szamartis Eöczeje vette pénzen 4 Tall. A töb Marhákat Pesti Gyurkátul vette pénzen, maga mondotta Pesti Gyurka, hogy adta neki. Láttam is, hogy Magyar Pál Tiz Tallért adott az árrában Pesti Gyurkának. A Lovakat hallottam, a Katonák mondottak hogy ők adták Magyar Mihálynak, kit négy Talléron, és ki mit ér annyi áron. Lenthe Bálint szoboszlói hadnagy levele a böszörményi tanácshoz (Szoboszló, 1668. szept. 17.) Címzése: Beszermény Vitézleő Hadnagy Uraimnak Tiszteletes Nemes Tanáczival együt adassék hamarsággal. Ci tis Citissime Szolgálok és Istentül minden jókat kívánok kegyelmeteknek. Ismét az Éjei Éjfél tájban érkezék Földesről bizonyos hírmondó, ki az tegnapi napon usonna idő (?) tájban látta a Törököket Ványon edgyikik (?) meg, de igen soknak mongya, mind Budai, Egri s Szolnoki, Tömösvári, Gyulai, Váradi, Lippai Török ott volt, két szekér puska por is vagyon­velük, még az szekér el tört volt alatta, s más szekérre vették. Hanem én az Istenér is kérem kegyel­meteket, minden város ugy vigyázzon magára, mentül jobban lehet, mert Poczainak olyant értettek szájábul, hogy vagy Polgárra vagy Nánásra megyen, ny(i)lván ember nem tudgya mi légyen szándékok s hova mennek. Süketségre kegyelmetek ne véllye, igen jó vigyázásban legyen. Én mindjárást kül­döttem ez levelemet, mihelt az posta érkezett, ha ujab hir érkezik, ismét éjei nappal kegyelmeteket tudósítani el nem mullatom. Kelt Szoboszlón, ez Ejel Éjfélkor Szerdára virradóra. Kegyelmetek jó akarója, Lenthe Bálint Szoboszlai Hadnagy. Ráírva hátul : Mi Rácz Beszerményben az levelet megh olvastuk, által kültük kegyelmeteknek, kegyelmed azért édes (?) Hadnagy, Takaró Mátyás Ur az Originát külgye által Kálló városába és az Pogányról pedigh Vámospérczre is kegyelmednek legyen hirek. Megh olvastatott Hatházon is die 17. Septembris 1668. 10 óra tájban. (Valószínűen Lenthe Bálint pecsétjével.) 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom