Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A szabolcsi hajdúvárosok helyzete Várad eleste után a kassai főkapitányhoz írt levelek tükrében, 1668

nem volna ugyan, de az bizony feles, ez el mult szombaton ki akart jiinni az kunságra, s onnét Debreczenbe akar jűni, az mint ez beszéli. Mind az által ki jövetelinek még hirét nem hallottam. Más is Gyulárul egi Rabot szabadított, az is keresztyén fi, az is gjalog ugjan azon Rabbal jöt ki. Az harmadik ki felől írtam volt Nagyságodnak meg itt van, mert Pap László úrral akarnám felküldeni, mint az által ha ü kegyelme késik, Nagyságodhoz fel küldöm. De kegyelmes Ur, az Haidukon, kállaiakon, ibrániakon valóba fenjegetődik az Basa levelében, mellyet fő kapitány úrhoz irt, kit is remellem eő Nagysága Nagyságod kezébe fog küldeni. Erdély felől semmi készületet nem hallok, most is egi Rab jüt onnat, de semmit sem mond készületek felől. Ezeknek utána Istennek oltalmába ajánlom Nagyságodat. Datum Kaliovie 1668 die 24. jul. Nagyságod szolgaja Ver Mihály Hátoldalon még Vér Mihály keze írásával: Egi Mantja nevü pribék érkezett most meg az Török császáriul Váraddá, az ki azt beszélte, hogy Kandja alól jünne az ide való Végekre, az török (?) Had Landor Feirvarnal látta. Ez pribék hallotta tüle. Debreczenbe is igen rebesgetik az Tatár híreket Moldova felől. A hét hajdúváros Csáky Ferenchez Hadházi mező, 1668. júl. 26. Nagyságodnak, mint kegyelmes Urunknak méltóságos fő Generális Urunknak ajánljuk alázatos szolgálatunkat. Jó szerencsés hosszú élettel áldgya meg Isten Nagyságodat keresztyén Nemzetünk oltalmára, kívánjuk. Nagyságodnak, mint kegyelmes Urunknak kegyes füleit terhelve alázatossan jelentyük; Az Törököknek reánk fenekedő szándékára nézve kelletvén az Hatházi és Beszerméni Határ közé vigyázásul ki jőnünk. Nem mervén a régi szép szabadságunk szerint az Nagyságod tilalma ellen, magunk között Confluxust tennünk, efféle nyavaliáink s töb(b) egyéb szidalmas bántódásaink orvoslásául: kire nézve könyörgünk alázatossan Nagyságodnak, mint kegyelmes Urunknak Méltóságos Authoritásából méltóztassék megh engedni, föl vennünk s élnünk azon régi szép szabadságunkkal, az mikor mi bántódásaink valahonnat vagy communite avagy Privatim Városainknak történhetik, öszvegyülhessünk affélének megh orvoslásának keresetire, nem lévén Nagyságodnak méltósága ellen. Ebbeli kegyelmességéért Isten Nagyságodat tellyes életébe szerencsésen áldgya megh. Datum in praevocato (?) Campo Hathaziensis. Die 26. july. 1668. Nagyságodnak alázatos együgyü szolgái kegyes választ várnak. Szabolcz vármegyében lévő Hét Hajdú Városi Hadnagiok és Lakosok. Az iratra rávezetve: 7 Hajdú városiak Török fenyegetőzésére már a Böszörmény és Hatházi Határ közé gyülekeznek. Könyörögnek, a régi módszerint confluálhassanak. In Nagy Ida 29. july. 1668. (A hét hajdúváros pecsétjével, a böszörményi levelek írójától.) A hét hajdúváros Csáky Ferenchez Hadházi mezőségben, 1668. júl. 26. Nagyságodnak, mint kegyelmes Uramnak méltóságos fő Generális urunknak ajánljuk alázatos szolgálatunkat. Jó Egésséges hosszú Élettel boldogítsa nagyságodat hazánk oltalmazására szivünk szerint kévánnyuk. 36