Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Sóvágó Mihály: Emlékezés a Keleti temető madaraira

Kimutatás a Keleti temetőben 1934—1944 között előfordult madárfajokról A statisztikai kimutatás utolsó rovatában az F betű a temetőben fészkelő fajokat jelzi. Bár a feketerigó egyetlen évben (1942) még május 13-án is mutatkozott, nem tudtunk arról meggyőződni, hogy költött-e, sem fészkét, sem fiókáit nem sejtettük. Csak azok a fajok szerepelnek a nyilvántartásban, amik leszálltak a temetőben. Nem vettem fel a fölötte átrepülő madarakat: így a nagy liliket, barna kányát, fehér gólyát. A 75 madárfaj túlnyomó többsége (55 faj) a VERÉBALKATÚAK rendjébe tartozik (4), ezen belül a pintyfélék 10 fajjal az első helyen állnak. Ezek a kismadarak tudnak legjobban alkalmazkodni (ma is) az emberi környezethez, az ember közelségéhez. Ugyanezt állapítja meg Bozsko Szvetlana a városi parkok madarairól írott értékes tanulmányában.

3 A pintyek után következnek a poszátafélék 9 fajjal, a rigófélék 8 fajjal. Az egyes hónapok fajsűrűségét a II. melléklet mutatja. A vonulási időszakok kiugró gazdagságát jól lehet rajta szemlélni. Az ornitológusok véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a parkok, temetők a városi élőhelyekhez sorozhatók-e, vagy pedig átmenetet jelentenek a városi és zöldövezeti élőhelyek között?

3 Szerintem ez az utóbbi nézet a helyes, mert a temetőben nálunk jelentek meg olyan fajok, amik soha nem jöttek be máshová a város belterületére: így a szalakóta, kakukk, nádirigó, hantmadár, őszapó, kis őrgébics. Az bizonyos, hogy a Keleti temető hajdani dús madárvilágát annak köszönhette, hogy zöld oázisként terült el egyfelől a szántóföldek, másfelől a beépített városi telkek gyűrűjében. Tőle északra, nyugatra és délre ötven kilométerre esett a legközelebbi erdő — csak keleten voltak már négy kilométerre erdők. A sík mezőkön át vándorló madarak számára tavasszal—ősszel kiváló pihenő- és táplálkozóhely volt a temető. Százharmincnégy évi használat után 1970-ben megszűnt a temetkezés a Keleti temetőben. Új köztemetőként a város Nyugati temetőjét jelölték ki. A Keleti temetőt az 1960-as évektől kezdve három oldalról körülvették az új ipartelepek, negyedik oldalán a Külső Hadházi út halad, és most már sűrűn beépített városrész fekszik. A temetkezés megszűnése a terület átalakulásával jár. Ha pedig letelik a kegyeleti idő, más célra fogják felhasználni, és mint temető végleg eltűnik a 19