Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Makoldi Sándorné: „Aki nem hiszi, járjon utána" (Hajdúnánási hiedelmek)

Makoldi Sándorné „Aki nem hiszi, járjon utána..." (Hajdúnánási hiedelmek) „Aki nem hiszi, járjon utána" — mint frappáns népmesei befejezés közismert, és karakteresen jellemzi is a népi hitvilág önértékelését. Ha utánajárnánk, a felszólítás szerint, a hittel mesélt fantasztikus történeteknek, megszerezhetnénk-e a teljes bizonyosságot az igazságról, s így a tudást? Aki nem hiszi, utánajárhat. Európában a tudomány már kísérleti alapon bizonyította a gondolatátvitel létét, eljutott oda, hogy esetenként használja a szuggeszciót, próbálja megtalálni a különös jelenségek materiális alapjait. A falusi emberek tapasztalatból hisznek abban, amit mesélnek. Szemtanúk állítják: „Ezt még alá is tudnánk írni, megbizonyítani, ez hiteles!" Mint a gazdálkodást, a hitet is apáiktól tanulták, s a sámánok, táltosok utódai, a tudós, vajákos emberek ott éltek közöttük. A hajdúnánási történetek is valódi személyekről szólnak, mai emberek mesélnek. (A szövegben az adatközlők neveit, kérésükre, csak a kezdőbetűkkel jelöljük. Az anyag teljes hangfelvétele a Hajdúnánási Művelődési Ház néprajzi archívumában áll az érdeklődők rendelkezésére mint az 1982-es néprajzi tábor gyűjtése.) A történetek ugyan egyedi, konkrét, helyi személyekhez kötődnek, mégis tipikusak, mint pl. a balladák is. Egy néprajzi adásban a Szegedi Körzeti Stúdió hasonmásaikat dolgozta fel, Szeged környéki gyűjtésből. Hajdúnánás hiedelemvilágával néprajzi szempontból először Igmándy József, a helyi gimnázium tudós tanára foglalkozott a harmincas években.

1 A város későbbi monográfiájában Dankó Imre néprajzi összefoglalásában csak érinti a témát.

2 Részletesen Barna Gábor elemzi az egész hortobágyi terület hitvilágát.

3 Művében több esetben említ hajdúnánási példákat is. A tudós pásztor alakja az ő gyűjtésében Bocskai János, híres bűbájos, a „nánási ember" a század elején. „Mindenhonnan felkeresték, jártak hozzá. Foglalkozott ember- és állatgyógyítással is. Csak mint nánási embert emlegették és emlegetik ma is... Sok gyógyítását elmondják, és egy-két »receptje« gyógyítási ajánlata ma is közismert."

3 Az alakjáról tetteiről maradt történetek, mint a neve is — nánási ember —, tipizálódtak. Azaz mindig volt, lehetett tudós „nánási ember", csak minden időben más személy. Jelen esetben hasonló történeteket Tömöri Jánosról, Kenderesi Jánosról s másokról is mesélnek. Az öreg Bocskai alakját az 1950-ben Béres András és Janó Ákos által gyűjtött anyag is említi.

4 „Az öreg Bocskai értett a rontásgyógyításhoz. De ő orvosságot nem adott... aztán egyszer mondta, hogy vigyék el Nyíregyházára, de a templom előtt megállt a lú, mikor mentek. Ezt megmondta előre, hogy a piacon megáll a lú. De ne üssék a lovat, hanem vigyenek egy baltát meg egy szeget, azt üssék a rúd végibe a baltával — azt mehetnek tovább. Annak olyan tudománya vót."

5 1 Igmándy József, 1934, 1937, 1938, 1941, 1942 a, b, c. 2 Dankó Imre, 1973. 3 Barna Gábor, 1979. 4 Béres András—Janó A kos, 1950. 5 Adatközlő: Papp János, in: Béres—Janó, 1950. 189