Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Barna Gábor: Hiedelemalakok Hajdúböszörmény néphitében

ják, azonban ezek konkrét módját nem ismerik. Néhány adatközlő szerint a boszorkány szerelemport adott a lánynak, amit egy pohár italba keverve meg kellett itatni a legénnyel. A legény nem tudta az ilyen lányt elhagyni. Az így megrontott legényen csak tudákos asz­szony tudott segíteni. A lánynak észrevétlenül ki kellett húzni három szál haját, és a kabát­gombra kellett feltekerni. A három szál hajat éjfélkor tűbe fűzték, s bal kézzel az ereszcsur­gásnál a földbe szúrták. Eközben nem volt szabad hátranézni. Ily módon tudott a legény a tudósasszony tanácsára a lánytól megszabadulni. A boszorkányok megrontották az állatokat is. A lovat nem lehetett befogni, a tehén rúgott, vagy véres tejet adott. A hajdúböszörményi boszorkánytörténetek leggyakrabban tehénrontásról szólnak. Más állatot, az aprójószágon kívül, alig említenek. Az egyik sokat emlegetett boszorkánynak „olyan tehene volt, hogy megállt az utcán, bőgött-bőgött, oszt elvitte a másiktól a tejet". De elég volt az is, ha egy boszorkányos ember megsimította a tehén hátát, máris megrontotta. Elvitték a tejhasznot akkor is, ha észrevét­lenül loptak. „Akkor a tehén nem adott tejet, vagy véreset adott." Rontástól való félelem miatt a jószágokat különféle eljárásokkal, eszközökkel védték. A szemmel verés ellen az aprójószágot meg kell köpködni. Hogy a tehén tejét el ne vigyék, seprűt állítottak keresztbe az ajtóban vagy egy fejszét vágtak a küszöbbe. így a boszorkány nem tudott bemenni az istállóba. Ha rúgós volt a tehén, kést szúrtak a szemöldökfába. „Akkor meg tudták fejni a tehenet", s a boszorkány sem tudott bemenni. A keresztvetés is távol tartotta a boszorkányt. Ezért este ajtót, ablakot megkereszteltek, mert a boszorkány „még a kulcslyukon is bebúvik, és elviszi a tehén tejét". Az előbbi védekezőeljárásokat megtaláljuk emberekkel kapcsolatban is. A megétetett legény a lány képét úgy próbálta elűzni, hogy „vette (vetette) a kereszteket". Este, lefekvés előtt az ajtóra, kisajtóra és az ablakra keresztet vetettek, akkor a boszorkány nem tud be­menni. Itt is találkozunk a fejsze és a kés ajtóba szúrásával. Sőt azt tartják, hogy „az ácsot a boszorkány se tudta bántani, mert mindig vitte magával a szekercét". Ismertek más vé­dekezőeljárásokat is. Rontástól féltükben az idősebb asszonyok „kifordított ruhában alud­tak". A késő este úton járónak pedig a bal kezét kell ökölbe szorítani. Ha mégis megjelenik a boszorkány valamilyen állat képében, bal kézzel kell hozzácsapni, akkor eltűnik. Távol tartja a boszorkányokat az ablakba foggal felfelé állított fésű és az ablakdeszkába szúrt villa is. Ha megtörtént mégis a baj, a rontást többféleképpen gyógyíthatták. Ha nem adott a tehén tejet, egy kicsit fejtek tőle, és az istállóküszöb alatt ásott gödörbe öntötték. Ekkor meg­jelent a boszorkány, átlépte a küszöböt, attól kezdve visszajött a tehén teje. Visszaszerez­hették a tejet úgy is, ha megfejték a tehenet, és a tejet beleöntötték az itatóvályúba. Sep­rűvel addig verték, amíg egy csepp volt benne. Ekkor is megjelent a rontó boszorkány, „már csupa vér volt az arca". Őt érték a tejre mért ütések. Ha véres tejet adott egy tehén, azt is meg tudták gyógyítani. Egy kevés kifejt tejet a tehén farára öntöttek, és azt kellett jól meg­verni. A boszorkány megjelenik, és elmúlik a rontás. Egy másik gyógyítóeljárás szerint „bele kellett pisálni egy csizmába, oszt azt felakasztották a kéménybe. Az ajtót meg be kellett csukni. Amíg oda nem ment a bábaasszony, addig nem tudott pisilni". Amikor megjött, csak „sokára engedték be". „Bement a pitarba, felnézett a kéménybe, és máris ment haza. A másik bábaasszony meg azt mondta, hogy kísérjük figyelemmel. Ott lakott velünk szembe. Amikor benéztünk, hát úgy huggyozott, mint egy tehén, úgy lekuporodva. Ezután a tehén meggyógyult." Az emberek rontástól való megszabadítása, gyógyítása szintén nagy változatosságot mutat. Ha kisgyerek volt rontásban, akkor kivitték a dunnát az udvarra, és verték. Más­napra „az a boszorkány vagy meghal, vagy megsántul, vagy megbetegszik". Ugyanezt tették, ha valakit nyomott a boszorkány. A megsimítással történő rontás gyógyítása ugyan­csak megsimítással történik. A bábaasszony „újra eljött, megsimogatta a gyereket, és az 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom