Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete
állottak, amelyeket le kellett bontani. Könnyen elképzelhető, hogy Rachbauer pallérjai ezt a munkát felületesen végezték el, tudjuk ugyanis, hogy a mester ekkor már idős, beteges ember volt, aki csak időnként jött ki Debrecenből az építkezés ellenőrzésére. Francz Ignác éppen ezért igen nagy szerencsének tartotta, hogy az épületnek ezen a részén komolyabb baj még nem következett be. Javasolta ezért, hogy a nánási és a dorogi deputátusok szobáinak, illetve a felettük levő két szobának a bolthajtásait szedjék le, s helyette sík mennyezetet alkalmazzanak. Itt jegyezzük meg, hogy pontosan ez — tehát a mai Hajdúkerület utca és a Kossuth Lajos utca sarka — volt az a rész, melyet statikai hibák miatt az 1968-ban történt felújítás alkalmából le kellett bontani és újra felépíteni. Francz Ignác javaslata szerint ezután a fundamentum mellett le kell ásni, s az ülepedés által keletkezett üregeket be kell rakni. A kifelé hajló oszlopokat vassal erősen össze kell húzatni, s minden repedést száraz tölgyfa ékekkel kell kicövekelni. Vasalásokat javasolt még az udvar felé eső részen is ! Szakvéleménye szerint az emeleti konyhán a konyhagerendán levő falazást le kell szedni, s azt vékonyabb fallal újrafalazni. A közgyűlési terem hibáit nem tartotta komolynak, itt azt javasolta, hogy a három ablak között levő két oszlopot vassal erősítsék a stukatúrgerendákhoz. E szakvéleményből egyértelműen kiderül, hogy a mester a döntő hibának a rossz alapozást tartotta, amely az általunk fentebb is jelzett okok miatt valószínűleg így is volt. A Hajdúkerületnek a helytartótanácshoz e tárgyban intézett felirata viszont alapvető okként a rendkívüli időjárást említi, mindenekelőtt a nagy esőzéseket, amelynek következményeként feljött a talajvíz, s megrongálta az épület alapozását. 6 5 Alapozásbeli hibákat — érthető okok miatt — a felettes szerv előtt nem említettek. Mindenesetre ebben az állításban is lehet igazság, hiszen pontosan e panaszok miatt kellett néhány évvel később a pincebörtön kijavításához is hozzáfogni. A Hajdúkerület székházának harmadik építési szakasza közvetlenül a kiegyezés után kezdődött. Ennek döntően két oka volt! Egyrészt a megduzzadt kerületi adminisztráció befogadására az eddigi épület valóban nem volt elegendő, másrészt a Hajdúkerület vezetői, mindenekelőtt Sillye Gábor főkapitány, elébe akart menni a közigazgatásban hamarosan várható reformoknak, nevezetesen a törvényhatóságok és a szabad kerületek, székek rendezésének. Félő volt ugyanis — mint ahogyan be is következett —, hogy a Hajdúkerület önállóságát kicsinységére való tekintettel megszüntetik, s így a közigazgatási székhely is elkerül Hajdúböszörménybö\. Sillye Gábor elképzelése szerint a Hajdúkerület életképességének bizonyításában, illetve Hajdúböszörmény közigazgatási székhely szerepének erősítésében rendkívül fontos szerep jutott annak, hogy a városban a közigazgatás befogadására alkalmas székház álljon rendelkezésre. A nagy rivális ugyanis — Debrecen városa — ezzel nem rendelkezett. 6 6 A kerületi székház további bővítésének a tervét, tehát lényegében a mai bírósági szárny létesítését, 1867. dec. 6-án határozták el. Az első terveket Balthazár János hajdúkerületi mérnök készítette el. 6 7 E szerint a régi épületszárnyban is bizonyos változtatásokat hajtanak végre. Bővítenék a főkapitány szálláshelyét a régi közgyűlési terem odacsatolásával, amelyet az alkapitányi szálláshellyel is megtoldanának. Az új épületszárnyban pedig összesen huszonhat hivatali helyiséget és egy új, díszes közgyűlési termet szándékoztak létesíteni. A belügyminisztérium a jóváhagyásra felküldött tervet némileg módosította. E szerint •az emeleti lépcsőfeljárót az udvar felé eső részen kell megcsinálni, amely ellen azonban 65 Uo. H.-ker. jkv. 1816. 31. 16. 66 Vö. Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte. I. m. 67 IV. B. 753. b. 1. 6. 872/2873. kgy. sz. 132
