Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Szendrey István: A harmadik hajdúfelkelés
Szendrey István A harmadik hajdúfelkelés Elöljáróban engedjék meg, hogy magyarázatot adjunk a címre. Mit is jelent a harmadik hajdúfelkelés. Valójában a hajdúság, ez a különleges társadalmikatonai réteg elég sokszor felkelt, fegyvert fogott történetünkben 1514-től egészen a Rákóczi szabadságharcig. Mégis három hajdúfelkelésről szokás az irodalomban beszélni. Ennek az a magyarázata, hogy 3 megmozdulásuknak lényegileg azonos indító oka van. Nevezetesen: a) mindhárom felkelés a Habsburgok ellen irányult; b) minden esetben egy főurat segített az erdélyi fejedelmi trónra; c) és végső fokon mindháromban szerepet játszott kiváltságaik megszerzése és megvédése. Ezek a jegyek együtt a többi felkelésüknél nem mutathatók ki, sőt nincsenek is. Az első felkelés a Bocskai szabadságharc esetében zajlott. A második Bocskai halála után, Báthori Gábor trónra emelése és a hajdúkiváltság védelméért. A harmadik, Erdély önállóságát védte meg és Rákóczi Györgyöt segítette a fejedelmi székbe. Ebben játszottak döntő szerepet a böszörményiek és ezért beszélünk ma vázlatosan e kérdésről. A napokban múlt 377 éve, hogy a Habsburgok ellen fegyverre kelt bihari nagyúr, Bocskai István közel 10 ezer (9254) hajdúvitézt kiváltságolt és telepített le vidékünkre. A katonáknak adományozott helyek között első helyen szerepelt Kálló városa, de a vár nem. Böszörmény ekkor nem lett hajdútelepülés. 1 Az erdélyi fejedelem sikeres harcát lezáró bécsi békében sok nagyon lényeges eredmény mellett azt is elérte, hogy haláláig Erdélyhez tartozott 4 magyarországi vármegye, közöttük a hajdúk lakóhelyét jelentő Szabolcs is. A hajdúkatonákat a birtokos nemesség és a vármegyék általában nem igen szívlelték. A fejedelem korán és hirtelen bekövetkezett halála után azonnal támadást intéztek a letelepítettek ellen. Különösen erőteljes volt ez a támadás Kálló esetében, ahol egyébként is csak a város került Bocskai hajdúinak a kezére. A várban királyi szolgálatban álló hajdúk voltak. 2 A fejedelem halála után a politikai és hatalmi harcok igen élesen vetődtek fel. A nemesség támadása miatt a még le nem telepítettek Nagy András kapitány vezetésével ugyancsak támadásba lendültek. Követelték a szabadságjogok elismerését, a még le nem szállítottak kiváltságolását és a kallói kérdés megoldását. 1608 elején az egyezség egyenesen azt mondta ki, hogy Kálló várát le kell rontani, és az soha sem építhető fel. Illetőleg a városhoz csatolta a várat, Németi Gergely hajdúinak, tehát a fejedelmi hajdúknak kell azt átadni. Ha ezt a feltételt teljesítik, így a felkelt hajdúság leszáll, kiegyezik. De az ígéretnek 1 HBmL. IV/A. 502/b. 251. csomó., Fordítását lásd pl. Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek (Debrecen, 1971) 9—16. Itt minden fő levéltári és irodalmi hivatkozás megtalálható. 2 Uo. 21—23. 73
