Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Nagy László: Bocskai István életműve
pontot nyújtottak neki a nyugati világ megismeréséhez és a csak otthon tartózkodó magyar nemesekénél nagyvonalúbb látásmód kifejlődéséhez. Bocskai életének újabb rejtélye, hogy a császári udvarban szép karrier előtt álló ifjú vajon miért ment haza és miért maradt végleg Erdélyben tizenkilenc esztendős korában? Pusztán azért történt mindez, mert Erdélyben — az uralkodó Báthoryak közeli rokonaként — nagyobb előrejutási lehetőséget látott a maga számára, mint a császári udvarban? Lehetséges. Bár annak a lehetősége sem zárható ki, hogy a császári udvar politikusai is ösztönözték erre a lépésre. Ugyanis nekik sem jöhetett rosszul, hogy egy olyan befolyásos személyiség legyen az erdélyi udvarban, aki ifjontin sokat „koptatta Prága köveit" és a Habsburg-udvar szellemi légkörében nevelkedett fel. 2 Az itt szerzett benyomások különben olyan mélyen ivódtak lelkébe, hogy még 1605 elején — diadalmas felkelő fejedelem korában — is azt mondotta a Habsburg uralkodó nála megjelent követeinek: Őt a császár ágyúival és éles kardjával kergették el a Habsburg-uralkodó hűségéről, ám ennek ellenére „még az ideig az törökhöz nem kötelezte úgy magát, hogy hátra hagyta volna az ü vele jót tött kegyelmes urát, fejedelmét, a római császárt!" 3 Az Erdélyben letelepedő Bocskai István noha a lengyel királlyá választott Báthory István fejedelem helyett regnáló Báthory Kristóf sógora, és a nyolc esztendősen fejedelemmé választott Báthory Zsigmond nagybátyja volt, nagyobb politikai és katonai tisztséghez csupán akkor jutott, amikor 1592-ben kinevezték váradi főkapitánynak/' E fontos tisztség viselőjére hárult a fejedelmi utasítás szerint „az váradi és magyarországbeli birodalomnak gondja viselése." Ennek ellátásához rendelkezésére állt a váradi helyőrségen kívül a Partium vármegyei és egyéb katonasága is. 5 A váradi főkapitányként eltöltött évek minden bizonnyal jelentékenyen hozzájárultak Bocskai István katonai és politikai ismereteinek további bővítéséhez, újabb ilyen irányú tapasztalatok megszerzéséhez. Ugyanakkor olyan hatalmi súlyt biztosított a számára ez a tisztség, hogy ennek birtokában már Erdély sorsát meghatározó politikai tényezőként léphetett fel abban a válságos időszakban, amikor úgy merült fel a kérdés: Erdély hadereje a törökkel együtt, annak segédcsapataként küzdjön a magyarországi foglalásait növelni akaró hódítókkal, vagy a törökkel szembefordulva, a királyi Magyarország védelmi harcát támogassa? 0 Az 1594-ben kiéleződött politikai válságban és hatalmi harcban Bocskai egyértelműen és határozottan a törökkel szembefordulni akaró Báthory Zsigmond fejedelmet támogatta. Döntő szerepe volt az úgynevezett török-párti urak fizikai megsemmisítésében is. Ebben a tevékenységben Bocskait politikai meggyőződésén túl annak a tudata is vezette, hogy a török-párti ellenzék győzelme egzisztenciálisan is rendkívül súlyos helyzetbe hozza őt. Az sem tagadható, hogy politikai ellenfeleinek halála birtokgyarapodást eredményezett neki is. Tudjuk, hogy az erdélyi kortársak többsége keményen el is ítélte őt az ellenzék véres felszámolásában betöltött kezdeményező szerepéért. 7 Vajon mennyiben feled2 Bocskai származására és ifjú éveire 1. Benda Kálmán: Bocskai István (Bp. 1942) 7—17., továbbá Takáts Sándor: Nádasdy Ferenc (a fekete bég) ifjúsága. (In.: Régi idők, régi emberek. Bp. 1922.) 50—56., valamint Századok (továbbiakban SZ) 1386 863. 3 Csáky István 1605. jan. 28-i lev. Nyáry Pálhoz: Országos Levéltár — továbbiakban OL. — Csáky es. lt. fasc. 272. L. még Bocskai István 1605. ápr. 8-i levelét: Magyar Történelmi Tár — továbbiakban MTT—XIX. 102. D. 4 Bocskai István a leváltott somlyai Báthory István helyére került ebbe a tisztségbe. 5 L.: Történelmi Tár — továbbiakban TT — 1882. 581—582. o., továbbá Erdélyi Országgyűlési Emlékek — továbbiakban EOE — III. k. 406—409. 6 Erről legújabban 1. Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború. SZ. 1982. 4. sz. 7 L. erről többek között Monumenta Hungáriáé historcia II. Sriptores — továbbiakban MHHS — VII. k. 173., vagy Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig (Bukarest, 1972) 54—55. 59
