Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Kovács László: A Hajdúböszörmény—Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet

22. Szeged — Kundomb (Csongrád m.) 289. sír: a nagykiterjedésű, az egész avar korban használt temető e kora avar kori sírjában talált szalut — h: 11,1; psz: 5,7 cm (13. á. 2.) — egy préselt szíj vég és néhány övveret, 2 vascsat és egy vaskés kísérte.

10

6 Szentes—Nagyhegy (Csongrád m.) 3. sír: a jórészt csak a 670-es évek után keltezhető, még közőletlen nagy avar temetőből származó szalu említése minden bizonnyal téves.

10

7 Üllő — Hídépítés (Pest m.) 83. sír: a 8. századi temető ebből a sírjából való szalu említése

10

8 téves, mert benne a gyermekcsontváz bal lábszára mellett egy „lapátka alakú vastárgy, kiszélesedő végének homorú felületével felfelé" került csak elő.

109 Egykori alakját — h: 10,6; sz: 2,6 cm — a rozsda erősen megváltoztatta, s jelenleg csak egy, nagyjából kerek metszetű vaspálca maradt belőle; h: 8,4; á: 0,7—1,1 cm.

110 23—24. Veszprém (Jutás—Nagymező; Veszprém m.): az avar korban mindvégig használt temető két korai sírjában bukkantak szalura: 23. 110. sír: fiatal férfi sírja az alábbi mellékletekkel: vascsat, kés, nyíl- vagy hajítódárda csúcs, háromszárnyú nyílcsúcs, kisebb emlős csontjai. A vasszalu a bal könyökön keresztben, a medencére érőn feküdt, h: 11; psz: 5,5 cm

11

1 (13. á. 3.). 24. 174. sír: szétdúlt temetkezésből egyetlen mellékletként a vasszalu maradt meg, h: 10,5; psz: 5,8 cm

11

2 (13. á. 4.). Zelovce — ld. 25. Zsély 25. Zsély — Fingó (Zelovce; okr. Vel'ky Krtís, Cs) 575. sír: a 670-es évek után keltezhető nagy temető e nyugat-keleti tájolású férfisírjában sarló, vascsat, vaspenge (?) töredéke, két kés, 3 kövecske (kettő közülük obszidián), tojás és marhacsont társaságában került elő a vasszalu, a bal combcsont mellől. Köpűje négyszegletes metszetű, a pengéje széles, legyezőszerű; h: 9,5 cm

11

3 (13. á. 5.). Amint az a leírásokból kitűnt, a szalut az avarok mind a korai

1

1'

1 mind a közép és késői

11

5 korszakban használták. E szerszám ránk maradt példányait — koruktól függetlenül — az alábbi csoportokra oszthatjuk: 1. típus: jellemzője a meglepően egységes forma, azaz a többé-kevésbé tölcséresen keskenyülő, ellipszis metszetű, nyitott köpű, amelynek a szárnyai nem érnek össze, s a köpűből ferdén kiugró vállakkal kiinduló, trapéz alakú, domborúan ívelt élű penge. A penge nem folytatja a köpű hátvonalát, hanem mintegy 6—10°-os szögben a nyél felé hajlik.

11

6 E csoportba sorolható a tárgyalt szaluk zöme,

11

7 a változatként egy további példány (25. sz.). 2. típus: az előzővel egyező kialakítású köpűből a penge kiugró vállak nélkül, de domborúan ívelt átmenettel szélesedik ki.

11

8 106 Móra Ferenc ásatása. Közlésének engedélyezését és a felhasznált rajzot Salamon Ágnesnek ezúton is megköszönöm. 107 Erdélyi I., i. m. (1967 — 62), 124. 108 ErdélyiI., i. m. (1967 — 62), 124; Müller R., i. m. (64), 83. 109 Cs. Sós Ágnes jelentése az üllői leletmentéséről: MNM AD 19. Ü. 1., vö. Ágnes Cs. Sós: Le deuxième cimetière Avare d'Üllő. ActaArchHung 6 (1955) 200. 110 Lt.sz.:MNMRONN4./1951.295. 1

J1 Gyula Rhé—Nándor Fettich: Jutas und Öskü. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwanderungszeit in Ungarn. Skythika 4 (1931) Praga, 24. — Az itteni szaluk leltári számait Dax Margit szívességének köszönhetem. Lt. sz. : Veszprém Bakonyi Múzeum, 55.359.536. 112 Gy. Rhé—N. Fettich i. m. (111), 33. — Lt. sz.: Veszprém Bakonyi Múzeum, 55.359.535. 113 Zlata Cilinska: Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. ArchSlovaca-Catalogi 5 (Bratislava, 1973.) 25,137—138. 114 Ide sorolható a 2., 5—7., 15., 18—20. és a 22—24. sz. példány, összesen 11 db. 115 Ide az 1., 4., 8—14., 16—17., 21. és a 25. sz. szalu tartozik, összesen 13 példány. 116 Ezt mindössze a 3., 5. és a 16. sz. példányon, továbbá Cs. Sós Ágnes rajzain (2., 4. és 6—7. sz.) figyelhettem meg, a többiek e szempontból nem voltak tanulmányozhatók. 117 Az alábbi sorszámúak: 1—8, 11, 16—18, 21—24, azaz összesen 16 pld. Hosszúságuk 7,7—11,1 cm, pengéjük szélessége 5—6,6 cm között változó. Itt jegyzem meg, hogy 3 szalut (10., 19 — 20.) még képen sem volt módomban tanulmányozni, így ezek egyetlen típusba sem nyertek besorolást. 118 12. és a 14—15. sz. •— azaz 3 példány. Az előző típusúaknál kisebbek, hosszúságuk 7-—9 cm között változik. 46