Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Kovács László: A Hajdúböszörmény—Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet

Mellékletek: I—3. Az egyori szemfedőre felerősített fémdíszek: 1. Nagyjából négyzet alakú, töredezett szélű — de egyik élén a levágás előtti behajtás nyomát mutató — a felületén gyűrésnyomos, díszítetlen aranylemezke, fel­varrási lyukak nélkül. H: 1,7; sz: 1,8 cm. 9 A jobb szemüreg felett 2 cm magasan, élé­vel felfelé találták (5. á. 1). 2. Pajzs alakú, az egyenes szélén behajtás éles nyomait mutató, gyűrött felületű aranylemezke, felvarrási lyukak nélkül. H: 2; sz: 1,8 cm. A jobb oldali utolsó záp­fog mellett bukkantak rá (5. á. 2). 3. Vékony öntésű, szív alakú rosszezüst veret, a közepén szív alakú kivágással. Mind a veret, mind a kivágás széle ferdén síkozott. Hátoldalán három akla. H: 1,7; sz: 1,4 cm. A fogsorhoz tapadva, a pajzs alakú lemezke mellett került elő (5. á. 3). 4. Vastag, ezüstből öntött, nyitott és szélesedő végű pántkarperec. Szélesedő vé­geit vékonyabbra kalapálva alakították ki; díszítetlen. A: 7X6,7; sz: 0,9—1,1; v: 0,1—0,2 cm. A jobb alkar csuklótáji végére volt húzva. 1 0 (5. á. 4) 5—6. Veretes öv hiányos készlete: A sírban sem övcsatot, sem szíj véget nem ta­láltak, s a veretek közül is mindössze két téglalap alakú, s a szemfedőre felerősített szív alakú veret került napvilágra. A két téglalap alakú rosszezüst veret vékony ön­tésű, s ferdén síkozott szélű. Az alsó széle mentén lekerekített sarkú téglalap alakú kivágása van, amelynek felső vonala kétoldalról ível csúcsba. E kivágás széle is fer­dén síkozott. Mindkét veret díszítetlen; a hátoldaluk sarkaiban 1—1 akla látható. H: 1,2; sz: 1,3 cm, ill. h: 1,3; sz: 1,4 cm. Az egyik példány a bal könyök belső ol­dala mellett, a másik a lókoponya orr része és a bal térd között feküdt (5. á. 5—6). 7. Vasszegecske, kerek ezüst (vagy bronz 1 1) lemezgallérral. A: 0,6 cm. Ismeretlen rendeltetésű; a jobb kulccsont és az alsó állkapocs között találtak rá. Időközben el­veszett, de a rajza megőrződött Sőregi János sírlapján (3. á. alul jobbra). 8. Vasszablya: egyélű, ívelt pengéjű, fokéles hegyű fegyver, az él felé görbülő markolatvassal. Vasból kovácsolt keresztvasa mindkét vége kissé lehajló volt, 1 2 h: 84; mvh: 9; kvh: 10; psz: 3—4 cm. A szablya a jobb karon feküdt, élével a test felé fordítva úgy, hogy a markolatvas csúcsa a felkar végét érte („markolatával a vál­lon"), a penge hegye pedig a jobb combközép külső oldala mellé került. Már az ása­tok is csak darabokra törten tudták felszedni, s azóta a rozsda csaknem teljesen el­pusztította. Törmelékei közül felismerhető a keresztvas középrészének a maradvá­nya, középlemezén annak a kivágásnak a nyomával, amelyen keresztül egykor a markolatvasra húzták; h: 4,1; sz: 1,1 cm. (6. á. 1). A szétesett pengéből egy négy részletből összeragasztott darab — h: 16,4; sz: 2,5 cm (6. á. 2) — és a penge fokéles hegyének három töredékből összeállított részlete — h: 17,6; sz: 2,6 cm (6. á. 7) — érdemel külön említést; rajtuk kívül a pengének még négy nagyobb és sok apró, nem is biztosan azonosítható darabkája maradt 1 3 (6. á. 3—6). 9—10. összetett reflex íj markolatát borító két csontlemez, amely hegyesedő vé­gű téglalap alakú, s egyformán 10—10 cm körüli hosszúságú volt. Az elsőt a bal mellkas alatt, a másodikat a bal combcsont belső oldala mellett figyelték meg. 14 Mindkettő elveszett (vö. 2. á. 9—10; 4. á. 9—10). II—16. Nyílcsúcsok: A sírban hat vasnyílcsúcs került elő. A combcsontok között, a medence előtt talált négy deltoid alakú példány úgy volt összerozsdásodva, hogy hármójuk hegye a medence felé, a negyediké pedig ellenkezőleg irányult (együttes hosszúságuk 15 cm volt). Egy széles, domborúan ívelt élű, levél alakú nyílcsúcs a jobb mellkasban, ferde helyzetben, hegyével a szegycsont alatti utolsó csigolyát érint­9 Az egész lelet egy leltári számon szerepel a Hajdúsági Múzeumban: 52.546.1.: „Honfoglalás kori sírmelléklet. 1 db. Hajdúböszörmény". 10 Sőregi János kígyófejesnek nevezte a karperecet, de e kifejezés használata tárgyunkra a jelenlegi szaknyelvben téves : vö. M. Nepper /., i. m. (5), 16. 11 H. Fekete P., i.m.(2), 16. 12 Mivel a számtalan töredék között éppen a keresztvas tömör gömbjei nem maradtak meg, s Sőregi János vázlata sem jelölte meg kifejezetten őket, valószínűbb, hogy a keresztvas lemezes korongok­ban végződött. 13 A részletek összeállítását Mesterházy Károly és Vaday Andrea végezte; szívességüket ezúton is megköszönöm. 14 Sőregi J., i. m. (2); Thury L., i. m. (2). 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom