Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - P. Szalay Emőke: Egy ritka hajdúböszörményi kismesterség. Hódos Sándor fazekas

P. Szalay Emőke Egy ritka hajdúböszörményi kismesterség — Hódos Sándor fazekas — A XIX. század második felében Hajdúböszörményben az ipartársulati iratokban az iparosok felsorolásában fazekasok említésével nem találkozunk. Eszerint abban az időben a városban fazekas nem működött. A háztartásokban használatos cserépedényeket különböző fazekasközpontokból szerezték be a lakosok. Mivel a város alig 20 km-re fekszik Debrecentől, az egyik nagyhírű középtiszai fazekasközponttól, ahol ebben az időben több fazekas dolgozott, valószínű, hogy a lakosság a cserépedények egy részét itt vásárolta.

1 A debreceni eredetű tárgyak mellett a múzeum gyűjteményében más nevezetes központok edényeivel is találkozunk. Nagymennyiségű mezőtúri fazekaskészítmény mutatja, hogy a híres mezőtúri edények Hajdúböszörményben is kedveltek voltak.

2 A város fontos állomása volt az Alföld felé irányuló sokévszázados gömöri fazekas útvonalnak.

3 Természetes, hogy innen is jelentős anyagot találunk. Nagyobb számban fordulnak még elő a hódmezővásárhelyi tálasok termékei/' Ha próbáljuk megkeresni az okot, hogy egy ilyen nagy városban miért nem működtek fazekasok, valószínűnek tarthatjuk, hogy azért, mivel a város határában nincs edénykészítésre megfelelő agyag. Ennek ellenére a XIX. század vegén több fazekas próbált megtelepedni a városban. Elsőként Mártonfi Imre nevével találkozunk az ipartársulati ügyiratokban, aki debreceni fazekas fia volt, s mesterségét is apja műhelyében tanulta 1873 és 1879 között. 1884-ben lépett be a debreceni Fazekas Ipartársulatba, ahonnan a bekebelezési lajstrom beírása szerint kilépett, a városból eltávozott.

5 Hajdúböszörményben 1891-ben tűnt fel, 1 A Hajdúsági Múzeum anyagában jelentős számban található XIX. sz.-ban készült debreceni edény; tálak, tányérok, korsók, boroskancsó, butélia stb. 2 Mezőtúri fazekastermékek közül különféle nagyságú korsók, nagyméretű tálak mutatják, hogy mennyire jelentős volt ennek a híres központnak a szerepe Hajdúböszörmény kerámia ellátásában. 3 A gömöri fazekas útvonalakat először Kresz Mária ismertette. Ö tárta fel a széles körű kereskedelmi kapcsolatot, amely a Felvidék, közelebbről a gömöri falvak és az Alföld között több évszázadon keresztül fennállt. Kresz Mária: Fazekas, korsós tálas Ethn. LXXI. 1960. 267—279. A gömöri fazekas központok közül két kisebb Deresk és Lévárt bemutatásakor is az útvonalak jelentős állomásai között szerepel Hajdúböszörmény. Szalay Emőke—Ujváry Zoltán: Két fazekas falu Gömörben (Debrecen, 1982) 104. 4 A hódmezővásárhelyi fazekasok közül a tálasok termékeit találjuk nagy számban. Jól mutatja ez, hogy a mezőtúri korsókhoz hasonlóan a híres vásárhelyi edények is mekkora távolságra eljutottak. 5 Hajdú-Bihar megyei Levéltár Fazekas céhiratok IX. 8. Fazekas céh inasszegődtetési és szabadítás! lajstroma IX. 8. 5. Fazekas céh bekebelezési lajstroma Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Adattára, a továbbiakban DMÁTDGY. 211.