Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Kovács László: A Hajdúböszörmény—Erdős tanyai honfoglaló magyar sírlelet

Kovács László A Hajdúböszörmény — Erdős tanyai honfoglaló sírlelet (Adatok az avar- és a honfoglalás kori szaluk elterjedéséhez)* Dobay Károly műszaki tanácsos 1926. június 20-án kelt jelentésében arról számolt be Hajdúböszörmény polgármesterének, dr. Somossy Imrének, hogy az Erdős Imre tanyájánál nyitott homokbányában a munkások „egy elporlott csontvázat és az ide csatolt aranyfüggőt és állati fogakat találtak."

1 A lelőhelj

ren Sőregi János, a debreceni múzeum segédőre és Halasi Fekete Péter, a helyi polgári iskola, s egyben az alakulóban levő múzeum igazgatója, szeptember 11—12én mentőásatást végzett. A kora avar kori sír

2 helyét ekkorra már teljesen elhordták, ezért a homokbánya nyugati szélén húztak egy észak—déli irányú kutatóárkot. Az árokban jól felismerhető sírfoltokra,

3 ennek további mélyítésekor pedig egy honfoglalás kori magyar lovas sír lábvégére bukkantak. A sírt másnapra bontották ki,

4 de a környékének feltárására már nem került sor.

5 * A tanulmány német nyelven megjelent: Der landnahmezeitliche ungarische Grabfund von Hajdúböszörmény-Erdős tanya. Angaben zur Verbreitung der Hohlbeile in der Awaren-und der Landnahmezeit. Acta.Arch. Hung. 33(1981)81—103. 1 Az idézett jelentés, a polgármester határozata, valamint a megtalálók jutalmazásáról szóló előterjesztés a Hajdúsági Múzeum Adattárában ( = HMA) van, leltári szám nélkül. A lelőhely Hajdúböszörmény város'(Hajdú-Bihar m.) északnyugati határában, a Polgár és Hajdúnánás felé vezető műutak kereszteződésétől északra, kb. 1,1 km-re, a hajdúnánási út keleti oldalán helyezkedett el. Az egykor itt állt Erdős tanya épületének északkeleti sarkától 140 m-re ugyanebben az irányban nyitották azt a homokbányát — a ma is álló nagy bakóháti iskola építésekor, 1926-ban — amelyben az első lelet, a kora avar kori sír előkerült. Fennmaradt Sőregi János pontos helyszínrajza a környék 1 : 75 000, a lelőhely 1 : 100 méretarányú vázlatával: Debreceni Déri Múzeum Adattára ( = DMA), leltári szám nélkül, vö. 1. á. Itt köszönöm meg mindazoknak segítségét, akik az anyaggyűjtésben támogattak; különösen Antalóczy Ildikó és Mesterházy Károly szívességét, akik az általuk összegyűjtött dokumentumokat teljes önzetlenséggel a rendelkezésemre bocsátották. Köszönöm Garam Évának, hogy lehetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeumban ( = MNM) őrzött leletek tanulmányozását; Cs. Sós Ágnesnek, hogy engedélyezte a korábbi e tárgyú anyaggyűjtésének áttekintését. Végezetül megköszönöm Bóna István lektori véleményét, amelynek kiigazításai dolgozatom javára szolgáltak. 2 Tévesen a 3—4. századra keltezte: H. Fekete Péter: Vid középkori falu története, régészeti leletei. (A Hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum Kiadványai 5. 1959. Hajdúböszörmény) 14; pontos korhatározást adott: Sőregi János: Honfoglaláskori lovas sír Hajdúböszörmény határában. Debrecen 3: 207 (1926. szept. 14.) Debrecen, 6. 3 Sőregi /., i. m. (2.); Thury L.: Rendkívül értékes a Hajdúböszörmény melletti felfedezett honfoglaláskorabeli sír. Újság 2: 212(1926. szept. 19.) Budapest, 6. 4 Az ásatás előzményeit és lefolyását a két résztvevő külön-külön örökítette meg. A hajdúböszörményiek jóelőre kikötötték, hogy a megtalálandó leletek az alakulófélben levő helyi múzeumba kerüljenek, s ezért gyanakvással figyelték a debreceniek bekapcsolódását. Utóbbiak a gyűjtőterületük szűkülését és a tudomány érdekének csorbulását látták a helyi múzeum létrejöttében, vö. H. Fekete Péter: Honfoglaláskori temetkezés városunk határában. Hajdúböszörmény és vidéke 36:38 (1926. szept. 18.) Hajdúböszörmény, 2; ZoltaiLajos—Sőregi János: Ásatások a hajdúböszörményi vidi pusztán. Debreceni Múz. Évk. 20 (1927) 16—19. Mindezek eredménye a leletek nem teljes értékű közlése lett. H. Fekete Péter szeptember 27-én, Ottlik Györgynek, a The Times magyarországi tudósítójának adatkérésére válaszolva megjegyezte, „... hogy Zoltai Lajos úr rajza e lelet19