Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon
sarokban építették meg. A szabadkémények megszüntetése után továbbra is megtartották vagy építettek katlant, de most már szigorúan a fent említett helyen, mert füstjét így lehetett közvetlenül a kéménybe vezeni. A katlan építése vályogból történt, csak elvétve készítettek téglából. A katlan alapját — ha volt ilyen — a kemenceszáj előtti padka képezte, de önállóan is épülhetett. Tüzelőnyílása oldalt lett kihagyva, ajtó nélkül, néha kis elítővel. Az üst helye felül lett kialakítva, gyakorlatilag az üstöt körülfalazták kiöblösítéssel biztosítva az üst körüli láng járatot. Csak a felső vályogsor érintkezett közvetlenül az üst falával. Az volt a cél, hogy a tűztérbe nyúló üst minél nagyobb felületét érje a láng. A füstnyílás szabadkémény esetében a tüzelő nyílással ellentétes oldalon vagy a sarokban felül lett kialakítva. Zárt kémény esetében rövid épített füstcsatornán közvetlenül a kéménybe lett vezetve a füst. Önállóan, szabadban épített katlan általában csak tanyán, esetleg nagyobb gazda udvarában fordult elő. Rakott konyha, rakott tűzhely: A kiminyaljban levő konyha (szabadtüzhely) megszüntetésével a szobában — gyakran a pitvarban is rakott konyha (zárt falazott tűzhely) készült. A rakott konyha (tűzhely) építése is vályogból történt sárba, sárhabarcsba falazva. Falazás közben első lépésként a lábak lettek kialakítva. A lábakat fával, deszkával vagy laposvassal zárták le és falazták tovább. A lábak által, ill. felül lezárt oldalt nyitott teret tüzelőárolásra használták. Ahol ezt a kis teret nem tüzelőtárolására kívánták használni, oldalt ajtóval látták el és aprójószágot tartottak benne télvégi napokon, ott kutricának 2 4 is nevezték. A konyhát továbbfalazva elöl kihagyták a pernyelyukat, mely nyitott maradt és felül rostéllyal zárták le. A rostély felett alakították ki a tűzteret, amely enyhén a kémény felé emelkedett. A tűzteret végül kétlyukú, lyukanként három karikás vasplatnival lefedték, és elöl fémajtóval — konyhaajtó — látták el, amelyet még falazás közben építettek be. A füstöt vagy közvetlen csatlakozással, vagy vas kályhacső (füstcső) közbeiktatásával vezették a kéménybe. Ha sütőt is építettek a konyhához, azt a konyha (tűzhely) kéményfelőli végén alakították ki, egy fémlemezből készült zárható sütődob körülfalazásával, biztosítva a dobkörüli egyenletes láng járatot. A füst' jelen esetben a sütő tetején elhelyezett füstcső közbeiktatásával távozott a kéménybe. (7. sz. kép.) Valamennyi tüzelőberendezést falazás után belül kitapasztottak jó minőségű sárral, biztosítva ezzel az akadálytalan láng járatot. Ha teljesen elkészültek a tüzelőberendezés építéssel, kívül — a korábbi pucolással azonos minőségű — tapasztást kapott úgy a katlan, mint a konyha. A meszelésük már a ,,ház" meszelésével egyszerre történt. Az épület nyílászáró szerkezetei Szólnom kell röviden az épület nyílászáró szerkezeteiről is. Településünkön ismert volt a pitvarajtó (bejárati vagy pitvar ajtó) házajtó — kisház és nagyház ajtó — (a pitvarból nyíló lakószoba ajtók) és kamra ajtó, ólajtó, stb., Az ajtó szó alatt csupán az ajtólapot értették. Az ajtótok függőleges szára volt az ajtófélfa, 2 5 két vízszintes eleme pedig a szemöldök és küszöb. A pitvarajtó külső lapját — ha volt ilyen köpönyegajtónak nevezték. Elég gyakori volt köpönyegajtó helyett a veréce. Ha a tornác elé vályog deszka, esetleg más mellvédfalat építettek, minden esetben verécével zárták le a tornác bejáratát, (lásd 1. sz. képen). 24 Általában kutricának nevezték az aprójószág részére készült kis zárható helyeket is. Érdekes, hogy a felvidéki falvakban a hasonló rendeltetésű kis helyiségeket kuticának nevezik. 25 Valószínű, hogy a szó eredete a favázas, sövényfalú épületekig vezethető vissza, és az egyszerű nyílászáró szerkezet kialakítására utal. 182.
