Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Ruszoly József: Mészáros Károly és a rutén nemzetiségi törekvések 1861-ben
meg szerte az országban, különösen a nemzetiségek által (is) lakott vidékeken. 11 Az éppencsak bontakozó rutén nemzetiségi mozgalomnak is egyik fő célja voU, hogy a kárpátaljai megyékből minél több képviselőt küldjön az országgyűlésbe. Választási harcukat Dobránszky Adolf helytartósági tanácsos vezette, aki egyébként a zborói (Sáros vm.) kerületben nyert — később az országgyűlés által törvénysértés miatt megsemmisített — mandátumot. 1 2 Rajta kívül Markos György — hősünk egyik ellenlábasa — és Seregélyi Sándor alperes lett a rutének képviselője a bereznai (Ung vm.) és az ökörmezői (Máramaros vm.) kerületben. Mészáros életrajzában élénk színekkel ecsetelte e mozgalom terjedését, nem rejtvén véka alá azt sem, hogy tulajdonképpen maga szintén a ruténeknek köszönhette kép viselő jelöltségét. „Én... — írja — születésem, neveltetésem s politikai érzületemnél fogva annyira magyar vagyok ugyan, hogy oroszul vagy szlávul egy hangot sem tudok ; ámde, mivel... a keleti görög kath. egyházhoz tartozom, s mivelhogy ép[p]en itt az oroszság közepette élek, ezen népnek mind szükségeit, mind jogos igényeit jól ismerem s méltányolom: ezen nép értelmisége irányomban is bizalommal viseltetvén, engem Bereghmegye fölvidéki követségére még f.[olyó] 1846 [nyilván: 1861]-ik év január havában ünnepélyesen meghívott, s több mint hetven helységben a népnek be is mutatott." 1 3 A választók megnyerségében elsősorban Csopey Antal kanonok serénykedett, de a kulcsszerepet játszó papságnál Popovics Vazul [Bazil] püspök és helyettese, Hadzsega Vazul is támogatta. Hatásukra a papság mellé is állt, s biztosította a választók többségének csatlakozását. Ami Bereg vármegyét illeti, annak közgyűlését uraló magyar nemesség az 1848 :V. tc. alapján az etnikai határokat keresztezve úgy kanyarította ki a választókerületeket, hogy azok székhelye a Tiszaháton vagy legalább a magyar lakosággal is rendelkező mezővárosokban legyen. 1848—1849-ben egyébként e megyét Buday Sándor vármegyei főjegyző (Felvidék—Nagybereg), Román Ferenc uradalmi ügyész (Munkács), Lónyai Menyhért táblabíró (Beregszász) és Szintay János (Mezőkaszony) képviselték az első népképviseleti országgyűlésen. 1 4 Beregben a magyar nemesség 1861-ben Buday Sándor alkotmányos első alispán vezetésével készült a választásokra. Bár valamennyi választás időpontját nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy nem egyszerre, hanem a másutt is alkalmazott gyakorlat szerint lépcsőzetesen tartották a választásokat; az erők átcsoportosítása miatt is. Elsőként Beregszászon ejtették meg a választást, „hol egyetlen ellenszó nélkül Lónyay Menyhért úr az egész megye valódi megelégedésével s mondhatni örömével választatott meg újból." 1 5 Ámbár Békésen is mandátumot nyert, Buday alispán közbenjárására mégis ezt fogadta el. 1 6 Utána a kaszonyi kerületben ejtették meg a voksolást, ahol is Demjén István „derék és jó hazánkfia" lett a képviselő a visszalépett, 1 7 más tudósítás szerint 5 szavazattal alulma11 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860—61) (Bp., 1967) passim; Ruszoly József: A választási bíráskodás története Magyarországon. Kandidátusi értekezés kézirata (Szeged, 1976) passim. — Időközben À választási bíráskodás Magyarországon 1848—1948 címmel munkám javarésze könyvként is megjelent (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1980); mutatói alapján e tanulmánnyal való kapcsolódási pontjai könnyen fellelhetők. 12 Szabad i. m. 445.; Ruszoly i. m. 86., 98., 103., 105—106., 140—141., 145—147., 292., 295. 13 Mészáros i. m. 69—70. 14 Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848—1849-ben (Az első népképviseleti választások) (Bp., 1963) 267. 15 Sipos Ferenc: Bereghmegye, mart. 11. Sürgöny 1861. március 20.; vö. Magyarország 1861. március 17. 16 Magyarország 1861. március 17. Lónyai Menyhért kettős megválasztására a különben precíz Adalbert Tóth nem utal Parteien und Rechtstagswahlen in Ungarn 1848—1892 (München, 1973) c. művében. 17 Sipos Ferenc: Beregszász, martius 23-án. Sürgöny 1861. március 26. 131.
