Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Adatok Böszörmény és környéke XVI. századi demográfiájához és birtoklástörténethez

maskodási esetekben szereplő jobbágyok családneve alapján a délszláv etnikum betelepedésének időrendjét és migrációját felvázolni. Terjedelmi okokból a bizonyító névanyag közlését mellőznöm kell. A tisztázandó kérdések sorrendje a következő: 1. Van-e Dorogon és Böszörményben kontinuus rác, illetve később ráchajdú népesség 1572—1632 között? 2. Mikor telepedtek be ide az első délszláv csoportok és mikor követték őket a többiek? 3. Milyen tényezők váltották ki vizsgált településeink délszláv etnikumának migrációját a XVI. század második felében? Mind a három kérdéshez előbb meg kell vizsgálnunk: mennyiben volt kontinuus területünk népessége a török megjelenésétől a tizenötéves háború pusztításáig. Valóban „néptelen földre" telepítették a hajdúkat s a többi falvak is olyan mértékben néptelenek voltak-e, mint azt a XVI—XVII. század fordulóján az adóösszeírók feljegyezték? Az utóbbi tizenöt év településtörténeti és történeti demográfiai kutatásai ezt tisztázták. Tíz településünkön a jobbágy népesség 40%-a a töröknek való behódolás után is a falvak 1490—1552 közötti ősi lakosságának egyenes leszármazottja és a pusztítások, menekülések után mindig újranépesedő falvaink 1552—1608 között is a eredeti népesség 60%-ának folyamatosságát mutatják. Nánás, Dorog, Böszörmény, Polgár, Szentmargita, sem voltak teljesen néptelenek a hajdúk idetelepítésekor és a többi kisebb faluban is bizonyított, hogy a tizenötéves háború pusztításai közepette is meghúzódott valamelyes népesség/' Első kérdésünk: Dorog és Böszörmény rác népessége. A toKaji várhoz tartozó falvak 1564. évi urbáriumban Dorogon két bírót, 42 telkes jobbágyot, 20 házas zsellért, öt házatlan zsellért vettek fel. Csak tíz délszláv-vlach családnevet és egy Rácz nevű jobbágyot találtunk. Egy másik özvegy Rácznéról feljegyezték, hogy Szegegyházára ment.

5 A törzsökös magyar lakosság, illetve leszármazottaik találhatók meg az 1543—1564., illetve az 1565—1588. közötti dikális összeírásokban. Jeleztük viszont, hogy az 1572. évi török defterben túlnyomóan délszláv családneveket találunk és a 70 névből 62 (!) nem volt benne az ugyanazon évi dikális összeírásban. Eltávozott a magyar lakosság döntő része és helyükbe költöztek a délszlávok? Nem valószínű, hiszen nem találunk okot erre az elköltözésre, még kevésbé az 1572 utáni visszaköltözésre. Dávid Zoltán úgy véli: „Elképzelhető az is, hogy magyar és török részről egyaránt a helység egy részét vették fel." A kérdést még inkább bonyolítja, hogy Dorog lakóit az 1581. évi urbárium rácoknak nevezi — de a feljegyzett jobbágyok túlnyomórészt magyar nevűek, kontinuusak az 1572 előtti törzslakossággal.'

1 Itt élt-e tovább a csak a defterben szereplő délszláv népesség? Csak vallási megkülönböztetést jelent az 1581. évi rác elnevezés? Ott voltak-e a délszlávoknak a leszármazottai abban a maradék lakosságban, mely bizonyosan megélte a hajdúk — mégpedig Deli Száva lippai kapitány alatt szolgáló rácok — Dorogra telepítését 1616-ban? Dávid Zoltán érveivel szemben azt vallom — igen. Abban viszont ő teremtett tiszta képet, hogy az „1616. évi oklevél rác katonái nem telepedtek le véglegesen Hajdúdorogon, a névsorban szereplő családok túlnyomó része a XVIII. század elején a városban már nem fedezhető fel."

7 Láttuk, Böszörmény népességének l/3-a rácnak volt jelölve 1549-ben. Az 1566. évben ez az arány a családnevek alapján jelentősen csökkent. De ha az ún. kereszténypénzt fizetőket — ezek között vannak a görög szertartású egyház tagjai is — bevonjuk a vizsgálatba, akkor a délszláv etnikum jelenléte bizonyos. A régebbi felfogással szemben Szendrey István bebizonyította, hogy Böszörmény nem volt néptelen a hajdúk 1609-ben történt idetelepülésekor. 1556—1608 között keletkezett 22 különböző összeírás névanyaga alapján következtette, hogy a délszláv etnikum 1608-ra talán ki sem mutatható. Igaz, a vizsgált időszak első felében a Tóth családneveket és a kereszténypénzt fizető magyar családnevűek egy részét nem számította szerb-szlovén leszármazottaknak. Pedig 1549-ig, de azután még inkább számításba kell venni a családnevek magyarosodását. Elosz172