Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Nepper Ibolya—Sőregi János—Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere II. Hajdúság

Méretei: T. sz. f. m.: 123 méter. Régészeti adatok: A halom feltáratlan. Varga Antal szerint rajta „csiszolt kőkori" leleteket találtak. A halom környékén állott HAT falu 1230—1489. Révész Imre 1859-ben ezen a tájon képzelte el Etellakát, Attila király székhelyét. Irodalom: Révész Imre, Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi székhelye. Debr. 1859. 54. id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott falvak történetéhez. Debr. 1942. 30. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 36. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 1783-as térképen feltüntetve. Kárhozott halom A XVI. században Nagyhalom, ma pedig Kárhozat halmának is nevezik. Fekvése: Bánom kert DNy-i sarkában, határhalom Debrecen és Balmazújváros között. A balmazújvárosi vasútállomástól D-re 4 km-re, Debrecentől ÉNy-ra kb. 21 km-re. Méretei: T. sz. f. m. : 112 méter, v. m.: 7—8 méter, átmérője: 70 méter. Régészeti adatok: Sőregi a halmot 1935. október 12-én felkereste, amikor a Kadarcs mentén az elepi templom helyét kutatta. A halomról a sík táj meszsze áttekinthető. A halomban 200 éves pincét emleget a nép. 1953-ban a tiszai főcsatornának a halomhoz közeli ásása alkalmával a feltöltéshez szükséges földet a halom szolgáltatta. A lehordási munka alkalmával, a halom legmagasabb pontja alatt 2 méter mélységben La Téne-kori urnasírra akadtak. Korongolt urna és lapos tál a Déri Múzeumba került. Az urnában égett csontmaradványok, vas- és cseréptörmelékek voltak. A lehordott halom, melyből középen egy 182 cm magas kubikus baba maradt, szakszerű feltárásra került. Csalog József 1953. májusában tárta fel a halmot és megtalálta a XVIII. század második feléből származó pince, téglától megfosztott helyét. A hordott halom színben eltérő rétegei a halomépítés hosszabb és rövidebb, többször megszakított munkájáról tanúskodnak. A 2. számú kutatóárok egy 4 méter széles és 4,2 méter hosszú gödört talált. A gödör aljának közepén volt 85 cm mélyen a 265. fokiba keletelt sírkamra, melyet két rétegben, egymásra keresztbe fektetett tölgyfa padlódeszka-fedél borított. A kamara hosszoldalait levert karókkal támogatták meg, ezekre keresztben dorongokat és ezek felé nemeztakarót, erre pedig fűzfavessző sövényt fektettek. A sírkamrában talált csontváz deszkákon feküdt, lábbal keletnek, szétterpesztett térdekkel, hanyatt. A koponya két oldalán 1—1 tekercselt visszahajlított végű hajkarika volt. Fémlemez nyomok a homlokon és a térdnél is mutatkoztak, vastárgy sehol. Csalog a halom korát a bronzkor végére vagy a koravaskorba helyezi. A halomból származó leletek Ltsz. : 53. 26. 1—2. Irodalom Zoltai: Halmok 28. Csalog: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása FA VI. 1954. 37—44. Arch. Ért. 1955. 95. old. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. 1942. 36. id. Varga Antal: Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében, 449-ben? Gyoma, 1909. 41. Kralovánszky Alán: DMÉ 1962—64. 35. old. Nándor Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost — Ungarn, Akadémia, Budapest, 1968. 21., 29. Kettős-halom a Pallagrátán Fekvése: Balmazújváros határa ÉK-i részén, Pallagrátán, a hajdúböszörmény—balmazújvárosi határon, a Görög-tanya közelében, a böszörmény—újvárosi műúttól É-ra 1,1 km-re, a Balmazújváros vasúti állomástól ÉK-re 6,6 km-re határhalom. Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37. 93