Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

4. kép. A mátai pusztán levő gyomnövénytársulások jó élőhelyet biztosítanak a fehér fogú cickánynak, güzüegérnek, mezei pocoknak és az egyik „erdei egér" fajnak. Szomszédságában él az ürge és a menyét is b): Mus musculus, Citellus citellus, Crocidura leucodon, C. suaveolens, mint szárazságkedvelő fajok. Erinaceus europaeus, Mustela nivalis, Apodemus microps (Capreolus capreolus) mint árnyékkedvelők. c): Talpa europaea, Sorex minutus, Sorex araneus, Mustela erminea, Micromys minutus, Pitymys subterraneus (Vulpes vulpes), mint nedvességkedvelők. (A hajdani löszpusztákon az előbbi szerzők a Citellus citellus és Cricetus cricetus előfordulását említik.) Egyed és súly sűrűség/hektár db g Rovarevők : 16,72 511,0 Rágcsálók: 173,31 5998,5 Menyétfélék : 0,63 481,6 2 190,66 6991,1 Ebből 1. csoport: 185,00 4523,5 2. csoport: 5,66 2464,6 A 3. emlőscsoport fajainak 1 ha-ra átszámított egyedsűrűsége 0,19 db, súlysűrűsége 925 g — közepes értékek. A három emlőscsoport fajai 1 ha-on 190,85 db egyedsűrűséget és 7916,1 g súlysűrűséget mutatnak (12. és 14. ábra). 6. Pentezugi szikes puszta: Festucion pseudovinae — Puccinellion limosae federációk és Agrosti — Alopecuretum assz. Soó '33. Keleten a Hortobágy folyó és szalagszerűen húzódó galériaerdő határolja (7. ábra, 6. kép). a) : Citellus citellus, Microtus arvalis, Mus musculus, Mustela (P) eversmanni, Apodemus sylvatius (Lepus europaeus). 66