Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

a) Ondatra zibethicus, Arvicola terrestris, Sorex minutus, Micromys minutus, Mustela erminea (Vulpes vulpes). b) Apodemus sylvaticus, Sorex araneus, Clethrionomys glareolus, Mustela nivalis, Erinaceus europaeus, Rattus norvegicus (Sus scrofa, Capreolus capreolus, Lepus europaeus). [A hortobágyi mocsárvilágban Steimann H.—Szabó L. (1976) tipikusnak tartják az alábbi fajokat: az összes cickány, Ondatra zihethicus, Arvicola terrestris, Micromys minutus. Mustela erminea, Sus scrofa és Capreolus capreolus.] Egyed és súly sűrűség/hektár db Rovarevők: 25,06 225,0 Rágcsálók: 26,03 *5060,0 Menyétfélék: 0,19 43,5 2 51,28 2328,7 Ebből 1. csoport: 45,00 47,5 __ 2. csoport

: 6,28 4853,7 (* Az Ondrata zibethicus 4236 g-mal szerepel.) A 3. emlőscsoport fajainak 1 hektárra átszámított egyedsűrűsége 0,05 db (igen alacsony), súlysűrűsége 1595 g (közepes érték). A három emlőscsoport fajai összesen 51,33 db egyedsűrűséget (igen alacsony) és 6929,7 g súlysűrűséget (magas érték) értek el (13. és 14. ábra). 3. Tiszacsege—Egyek közötti töltés egy szakasza: Növényzete a szinteknek megfelelő felépítést mutat. Egyik fele a nedves, árnyékos ártéri füzessel, a másik a szárazabb kultúrterülettel, parlaggal, réttel, elegyes erdővel, illetve morotvával érintkezik (4. ábra, 3. kép). 3. kép. A Tisza töltésnek az ártér felé eső részén a nedvességkedvelő kisemlősök készítik apró kotorékaikat 63