Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Palotás Gábor: összehasonlító emlőscönológiai vizsgálatok a Hortobágyon

Balogh (1953) szerint „ . .. a fitocönózisnak és a zoocönózisnak egy biocönózison belül fedniök kell egymást. . ." A zoocönózis egyik része — esetünkben az emlősállomány —, különösen annak konstans-domináns fajai szoros affinitásban vannak azzal a jellegzetes növényi társulással, illetve annak konstans-domináns fajaival, amelyen élnek. A növényzet táplálékot, búvóhelyet, optimális mikroklímát, tevékenységi területet, egyszóval életlehetőséget biztosító legfontosabb tényező az állat számára. Eldönti, hogy bennük, vagy közvetlen környezetükben milyen kisemlős fajok élnek, milyen a fajok egyedeinek az eloszlása. 2. A felvétel helye és ideje hely idő 1970. 1971. 1972. hely idő 1. felvétel (nyáreleji) szakasz) -": -"-»fi 2. felvétel (nyári szakasz) 3. felvétel (őszi szakasz) nyárutó, őszi szakasz nyárutó, őszi szakasz Ohati tölgyes V. 26—29. VI. 30. VIII. 29. IX. 1. XI. 5—8. VII. 25—28. Tiszacsegei morotva VI. 25—28. VII. 5. IX. 4—7. XI. 13—16. XI. 22—25. Tiszacsegei töltés VI. 26—29. VII. 6. IX. 5—8. XI. 13—16. XI. 21—24. Mátai II., III., IV. o. szikes puszta VII. 11—14. VII. 20. IX. 12—15. VII. 30— VIII. 2. VII. 9—12. Hajdúszoboszlói lucernás VIL 27—30. VIII. 6. X. 20—23. IX. 5—8. IX. 7—10. Pentezugi II—

III— IV. o. szikes puszta VII. 16—19. VII. 26. IX. 19—22. VIII. 7—10. VI. 17—20. A kijelölt hat izocönózisban egymást követő napokon a csapdázásban képzett diákköri hallgatóimnak és a Hortobágyi Állami Gazdaság hivatásos vadőreinek a segítségével gyűjtöttünk. Fáradságos, kitartó munkájukért itt mondok köszönetet. A Chiropterák vizsgálata nem volt célom. Ezért csak a cserje-, talaj- és talajalatti szintben gyűjtöttünk. 3. A vizsgált emlősállomány fölosztása testanagyság szerint A minimiareal kiválasztása, a gyűjtési hibaszám és fogási százalék, valamint a cönológiai karakterisztikák megállapítása megkövetelték, hogy a hortobágyi biocönózisok alkotásában résztvevő cca. 34 fajból álló emlősállományt (denevérek nélkül) a feldolgozás érdekében bizonyos szempontok szerint csoportosítsam. Ennek alapja elsősorban az emlősfaj aduit egyedeinek testnagysága (2. ábra), amivel korrelációban van napi és évszakos mozgási területe, 1 ha-on levő egyedsűrűsége, egyedeloszlási formája, szaporodási intenzitása és a naponta elfogyasztott táplálék mennyisége. 47