Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szűcs Ernő: A Hajdúböszörményi Villamossági Rt. (1910—1948)

a parasztgazdák, akik vagyonuknál fogva tagjai voltak a városi közgyűlésnek a városfejlesztés kérdéseiben ugyancsak konzervatív álláspontot képviseltek, bár közülük néhány, szülőhelye iránti szeretetből, hajlandó volt hozzájárulni a városiasodás elősegítéséhez. A gazdák mellett azonban egyre nagyobb szerephez jutott a város ügyeinek intézői között két másik csoport. Ezen utóbbi csoportok közül elsőként azokat említenénk, akik helybeli születésűek voltak, szüleik még gazdálkodtak, de ők maguk már a nagyobb tiszteletnek örvendő diplomás szabad pályákon (ügyvéd, orvos, mérnök stb.) helyezkedtek el. Ott volt mögöttük gazdasági támaszként az örökölt családi vagyon, de látókörük elődjeiknél jóval szélesebbkörű volt, s sürgették a városfejlesztést. Velük együtt egyre több tért nyert a konzervatív erőkkel szemben a város irányításában azok az idegenből idekerült, de szakigazgatási ismeretekkel rendlkezők csoportja is, amelynek tagjai friss lendületet hoztak magukkal, s már csak személyi presztízsük növelése érdekében is az általuk igazgatott település gyorsabb városiasodását sürgették. Ezek után felelve az önmagunk által feltett kérdésre; milyen tényezők játszottak szerepet Hajdúböszörmény aránylag korai villamosításában, a választ csakis több tényező figyelembevételével adhatjuk meg. Figyelembe kell venni gazdasági, társadalmi, közigazgatási és ez utóbbiakon belül bizonyos pszichikai faktorokat is. Mint láttuk a város ipari fejlettsége nem volt olyan arányú, hogy ez egymaga teljes súlyú hatóerőként működött volna, hiszen Böszörmény csak a többi hajdú településhez viszonyítva volt iparilag fejlett. A gazdasági helyzet mellett döntően esett latba az a társadalmi, közigazgatási tényező, amely pszichikai okokkal párosulva (lokálpatriotizmus, törekvés Böszörmény vezető pozíciójának tartására) igyekezett a város korszerű színvonalra emelését, így a villamosítás kérdését is minél előbb végrehajtani. Ez a sok összetevőjű, de mégiscsak viszonylag haladó szellemű gondolkodás fejeződik ki abban is, hogy a vármegye rendezett tanácsú városai közül elsőként Hajdúböszörmény hozott létre — századeleji városiasodásának egyik jeleként — villamos áramot termelő erőművet.

8 A vármegyén belül később üzembe lépő többi villanygyár közül pedig a működtetés formáját tekintve sajátos vonással rendelkezett a böszörményi, mert elkészültével egy időben a Ganz Villamossági Rt.-nek, mint résztulajdonos partnernek rögtön bérbe adták, s nem maga a város üzemeltette.

9 A villamosmű létrehozása és működése Közvetlenül a villamosítás gondolatának megfogalmazásakor, a kezdet kezdetén volt olyan ésszerű javaslat is, hogy a nemrég megépült (1908) debreceni erőműből kell energiát vásárolni. Később az az álláspont győzött, hogy a városnak saját villanytelepet kell építenie. Továbbra is megoszlottak azonban a vélemények a vállalat tulajdonjogát és működési formáját illetően. Egyesek tisztán városi vállalatként, mások a Ganz részvételével és bérleteként akarták a villanytelepet működtetni. Végül is az utóbbiak véleményét fogadták el, és a „Hajdúböszörményi Villamossági Rt" részvénytársasági alapon jött létre 50 000 korona alaptőkével.

1

0 Az ötven darab 1000 koronás részvényből negyvenet a város tartott meg, tíz a Ganz tulajdonába került. A város és a Ganz cég közötti megállapodás értelmében a budapesti vállalat ötven évi üzemeltetésre bérbevette a felépítendő erőműtelepet azzal, hogy a két szerződő fél a mutatkozó nyereség 50— 50°/o-ra lesz jogosult. A város azonban kikötötte magának azt is, hogy a bérlet első tíz évének lejárta után jogában lesz saját kezelésébe venni a villanygyárat. A feltételek további részében kötelezték a Ganz Villamossági Rt-ét az erőműtelep és a hálózat terveinek elkészítésére és az építkezések vezetésére. A Ganz a vonatkozó terveket már 1909. decemberére megküldte 659 480 korona végösszeggel. Ezt a városi közgyűlés 1910. februárban, a Hajdú vármegye közgyűlés pedig júniusban jóváhagyta. Közben 1910. május 16-án megválasztották az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait, június 23-án pedig részvénytársasági gyűlést 296