Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849
ellenes és földesúr ellenes hangulatot szíthattak. Annyit mindenesetre tudunk, hogy a „Polgári megszökött Honvédek itthoni naponkinti botrányos kicsapongásaikat" feljelentés követte, amelynek eredményeként jórészüket elfogták, más részük azonban — s ez ismét a hajdújoggal kapcsolatos törekvéseiket mutatja — Hajdúböszörménybe menekült, Sillye Gábor kormánybiztos védelme alá. 18 4 Amint tehát láthatjuk, szó sincs itt tulajdonképpeni ellenforradalmi magatartásról, hiszen a polgáriak viselkedése szervesen összefüggött korábbi antifeudális, s jellegzetesen paraszti, kiváltságokat kereső magatartásukkal. Mindenesetre Kossuth ezzel nem lehetett tisztában, nem láthatta világosan a polgáriak magatartása mögött meghúzódó, évtizedek küzdelmei alatt felgyülemlett mozgatórugókat. Egyébként a fontos tiszai átkelőhely védelme miatt jónak látta elrendelni a város katonai megszállását ! Miután áttekintettük Sillye Gábor 1848/49-es tevékenységét, ejtsünk szót politikai nézeteinek alakulásáról. Ezt ugyan többször és több összefüggésben is érintettük, mégsem árt arról összefoglaló áttekintést adnunk, hiszen egyéni nézeteinek alakulása bizonyos általános tanulságokat is rejteget. Amint láthattuk, az az ügyvéd, akit 1848 nyarán Hajdúböszörmény város országgyűlési képviselőjének megválasztottak, a hajdúpárt embere volt ugyan, de pártjának olyan szószólója, akinek nézeteiben sajátosan, és egyben szerencsésen ötvöződtek a reformkor nézetei a hajdúnemesség sajátos elképzeléseivel. Ismeretes, hogy a forradalom szabadságharccá való átalakulása egyben a politikai ideológia radikalizálódását is jelentette, amely a szeptemberi fordulat után a reformnemesség tömeges balratolódásában öltött testet. Sillye Gábor a fejlemények tanulságait levonva szívvel-lélekkel állt a szabadságharc ügye mellé, aktív szerepet vállalt a honvédelemben, s Kossuth utasításait fenntartás nélkül magáévá tette. A reformpolitika embere ebben az időben érett a forradalom szószólójává. Amíg 1847-ben a hajdúvárosok reformja által azt akarta elérni, hogy azok „erős és rendíthetetlen oszlopává váljanak a trónnak, alkotmánynak és szabadságnak", addig egy esztendő múlva már emlékeztet azokra a „sok istentelenségekre és gonoszságokra, mellyeket a habsburgi házból volt magyar királyok a magyar nemzettel szemben elkövettek". 18 5 E kijelentésével mintegy előlegezte áprilisi önmagát, azt a Sillye Gábort, aki alapító tagja volt a Radical Pártnak és aki a trónfosztást feltétel nélkül helyeselte. Sillye Gábor hangvétele 1849 januárjában a Habsburg-ház bűnével kapcsolatban forradalmian újszerű volt. Ellenpéldaként hivatkozhatunk Görgey egy nappal korábban kelt váci kiáltványára, amelyben a feldunai hadtest parancsnoka élesen elhatárolta magát az „idétlen republikánus" izgatásoktól, s kijelentette, hogy a küzdelem egyetlen célja az alkotmányos királyságnak — így természetesen az 1848-as törvényalkotásnak is — a biztosítása. 18 6 A politikai fejlemények Sillye Gábort látszottak igazolni, hiszen 1849 tavaszán napirendre került a Habsburg-ház trónfosztása. Bár utólag tudjuk, hogy az április 14-i deklaráció kellően át nem gondolt lépés volt, mégis aligha tévedünk, ha e kérdéskört mintegy vízválasztónak tekintjük a baloldal és jobboldal elkülönítésére. Sillye Gábor abban is különbözött a trónfosztást megszavazó képviselők tömegétől, hogy e nagy horderejű lépésnek saját, szűkebb pátriájában politikai bázist igyekezett biztosítani, sőt azt továbbfejleszteni a köztársaság irányába. Túlságosan merész dolgot aligha állítunk, ha úgy véljük, hogy a hajdúböszörményi fejlemények egyedül Sillye Gábor személyes érdemének tudhatók be. Az országban első ízben ugyanis Hajdúböszörmény városa biztosította hivatalosan is a magyar országgyűlést lépésének helyessége felől. A város április 29-én tartott közgyűlési jegyzőkönyve a következőket rögzítette: 18 7 „Sillye Gábor felhívására a nép kinyilatkoztatta, hogy a nemzet csak akkor lehet boldog, ha az igazgatási forma af nép felségén lesz alapítva, — ennélfogva jövőre nézve Magyarországot köztársasággá óhajtja átváltoztatni." A fenti határozatot a kormánybiztos május negyedikén a képviselőház elé terjesztette, amely azt örvendetesen vette tudomásul. 18 8 261
