Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849
cot, amelyhez vételeztek még az óbudai katonai raktárból hatszázat. December folyamán pedig hatszáz sarkantyúzott csizmát, hatszáz kardot, 233 mentét és két osztály lovassághoz szükséges lókefét, vakarót, patkót osztottak ki, illetve vásároltak hatszáz csákóhoz való posztót. 11 5 A kormánybiztos nagy leterheltségére való tekintettel Kossuth Lajos — mint említettük — december 14-én a lovasezred felszerelésének és alakítási ügyeinek intézését kivette Sillye kezéből, s azt az ezredparancsnokra, gróf Almássy Ernő őrnagyra bízta. A pénzkezelés és a toborzás változatlanul Sillye Gábor feladata maradt. A helyzet azonban a későbbiek folyamán mégiscsak úgy alakult, hogy az érdemi intézés visszakerült — a felszerelés terén is — Sillye kezébe. A kormánybiztos 1849. április 17-én, Kossuth Lajoshoz írt levelében közölte, hogy a huszárezred negyedik osztálya is harctéri szolgálatot teljesít, s az ezred parancsnoksága azon sürgeti, hogy alakítsa meg a tartalék osztályt is. Neki viszont csak egy ezredre — tehát négy lovasosztályra — van megbízatása, kérte ezért, bízzák meg a tartalékosztály szervezésével is. Ugyanekkor kért húszezer forintot is dolmányokra. Bár a hadügyminisztérium a fenti beadványra május negyedikén azt válaszolta, hogy az ezred teljes kiállítása után semmiféle tartalék osztály kiállítása nem szükséges, álláspontjukat később mégis megváltoztatták. 11 6 A tartalékosztály felszerelésének tényleges lebonyolítása egyértelműen Sillye Gábor kötelessége lett! Egy Kossuthoz írt, sajnos dátum nélküli fogalmazványából kiderült, hogy a tartaléknak szüksége van 350 köpenyre, 320 dolmányra, 250 lovasnadrágra és 100 lószerszámra. E célra tízezer forintot kért, amelyet meg is kapott. 11 7 Az ezred szervezésének központja kezdetben Hajdúböszörmény volt. Decemberben az alakulatot elvezényelték Ceglédre, majd Schlick ellen, s végül a Nagykunságban állomásoztatták, s itt a Tisza-vonal védelmére állottak tartalékként. 11 8 Varga Imre, a Nagykunság kormánybiztosa azonban január kilencedikén írt az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, s ebben kérte, hogy a huszárokat helyezzék el, mert a városok nem tudják a lovakat szénával-zabbal ellátni. Kossuth már másnap, január 10-én értesítette Almássyt, hogy a huszárokat vezényelje Böszörménybe. 11 9 Valószínűleg hasonló okok miatt Pély Gábor hajdúkerületi főkapitány is Kossuthoz folyamodott, amelyben kérte, hogy az ezredet Böszörményből is vezényeljék el. Arra hivatkozott, hogy idehaza nehéz közöttük a rendet és fegyelmet tartani. 12 0 Kossuth február 10-én a hadügyminisztérium útján erről valóban intézkedett is. Sillye Gábor ez ellen ugyan tiltakozott, mondván, hogy ily módon a felszerelés ügye válik lehetetlenné, Kossuth azonban érvelésének nem adott helyt. 12 1 Az ezred egyébként rövidesen rendes harctéri szolgálatba lépett, a kérdés ily módon tehát véglegesen megoldódott. Megemlíthetjük, hogy amíg az ezrednek Böszörményben voltak egységei, addig azok bizonyos karhatalmi feladatot is elláttak. 1849 januárjában, a népfölkelés során, amikor bizonyos böszörményi önkéntesek vonakodtak átmenni Balmazújvárosra, Sillye az ezred parancsnokságától egy század lovasságot és az ezred hadbíráját kérte a rend fenntartására. 12 2 A Bocskai-huszárok első harctéri szereplése 1848 decemberében, a Schlick elleni hadműveletek során történt. Kossuth Lajos december kilencedikén értesítette Almássyt, hogy haladéktalanul induljon Kassára legalább egy század lovassággal, de többel is, ha az már ki van állítva. 12 3 Az ezred teljes létszámban 1849 tavaszára szerveződött meg, s végigharcolta a diadalmas tavaszi hadjáratot. Különösen emlékezetes hőstettet hajtottak végre a váci csatában! Amint a toborzóúton levő Borbély százados Sillye Gábort értesítette Harsányi Bálint Bocskai lovasszázados „nem várva a rohamparancsot" kapitányuk felhívására századával ,,a legnagyobb dühvel" rohant az ellenséges lovasságra. Harsányi egyenesen a vezért, Ottingert vette célba. A rohamban a százados és tizenkét Bocskai-huszár 253