Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849
Nyakas Miklós Sillye Gábor kormánybiztosi tevékenysége 1848—1849 Az osztrák császári és királyi haditörvényszék 1851-ben hirdetett ítéletet Sillye Gábor hajdúböszörményi születésű, református vallású, nőtlen, harminckét éves köz- és váltóügyvéd, tanácsügyész és Hajdúböszörmény város országgyűlési képviselője felett. Az ítélet teljes vagyonelkobzást és kötél általi halált mondott ki. 1 A bíróság Sillye Gábort a következők miatt találta bűnösnek! — Mint kiküldött kormánybiztos szervezte a Bocskai (17.) huszárezredet, az 52. és 53. gyalogzászlóaljat, s ezzel kapcsolatban több proklamációt bocsájtott ki — 1849 január végén népfölkelést rendezett — Hajdúböszörményben tölténygyárat állított fel — Ugyanott a köztársaságot ünnepélyesen kihirdette és a köztársaságot kikiáltotta, s a város kérvényét a képviselőház asztalára helyezte — Tagja volt a Radical Clubnak — 1849. július 8-án kihirdette az általános népfölkelést a Hajdúkerületben, Debrecenben és Szabolcs megyében — A népet még július 25-én kelt felhívásában is a legvégső ellenállásra hívta fel — A Görgey-féle hadsereg ellátására a világosi fegyverletételig intézkedéseket tett A halálos ítéletet 1851. október hetedikén kegyelemből tíz évi várfogságra változtatták. A kemény ítélet láttán aligha lehet számunkra közömbös röviden áttekintenünk származásának, neveltetésének mikéntjét, egyszóval azt az életutat, amely őt a forradalom és a szabadságharc táborába vezette. Annál inkább is fontos ez, mert Sillye személyében a forradalom ügye mellé olyan férfiú állott, aki a meszszi Hajdúböszörményből érkezett a rendi országgyűlés színhelyére, Pozsonyba, s aki odahaza az úgynevezett „hajdú-párt" embere volt, s amelynek különös érdekességét az adja, hogy e párt a forradalom ügye mellé csak bizonyos fenntartásokkal állott, s 1848 vívmányaiból akkor is mindenekelőtt a maga igazát vélte kiolvasni. Tulajdonképpen ez a kettősség, a konzervatív, hajdú előjogok gondolatkörében mozgó „törzsökösök" ideológiája, illetve a nemesi reformmozgalomhoz való eszmei, szellemi kötődés az, amely Sillye Gábor pályafutását meghatározta nemcsak a szabadságharcig, hanem bizonyos értelemben azon is túl, a Hajdúkerület megszűntéig, amely egyben aktív politikai szereplésének a végét is jelentette. A Hajdúság történeti tudata Sillye Gábort máig elsősorban a Hajdúkerület utolsó főkapitányaként tartja számon. Kétségtelen tény, hogy közéleti működésének hosszabb szakasza az életút főkapitányi korszakára esett, s a korabeli és a későbbi közvélemény számára talán ez volt a látványosabb is. Ez azonban mégsem jelentheti azt, hogy pályafutásának csúcspontját is ez képezte volna. Semmiképpen sem, hiszen ekkor egy olyan társadalmi-közigazgatási egység élére került, amelynek létét a történelmi fejlődés megkérdőjelezte, s amelynek vé237
