Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században

Bencsik János Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században Az egyeki és csegei őseim — Bencsik András — Bencsik I. Mátyás Bencsik II. Mátyás és Bencsik I. István (1856—1921) — e ml ékének ! Egyek község (Hajdú-Bihar megye) határának a Közép-Tisza vidékén sajátos pozíciója lehetett. Talán ennek egyik bizonysága a bronzkori kultúra egyeki csoportjának létrejötte.

1 Nem hanyagolható el az sem, hogy átkelőhelyként szerepel Anonymus krónikájában.

2 1492-től az egri káptalan birtoka Egyek jelentős része.

3 A Zelenayak 2000 aranyforintért adták el Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspöknek. Ennek öccse, István szerémi püspök átengedi a birtokot az egri káptalannak „oly feltétel alatt. . . hogy a káptalan tagjai Orbán püspök lelke üdvéért az egri Székesegyház Szentkereszt oltáránál bizonyos számú szentmiséket ajánlanak fel istennek." A válságos török időkben a Bajomi vár tartozékaként tesznek róla említést az egykorú összeírások.

4 A XVII. század végére Egyek teljes birtokába jutott a káptalan.

5 Az egri püspök 1700-ban keltezett összeírásában Egyek kőből való kálvinista templommal rendelkező helységként szerepel.

6 Függetlenül tehát a kor gyakorlatától, településünk is áttért a kálvinista vallásra. Számunkra az is fontos tény, hogy még ugyan ebben az esztendőben Egyek kálvinista lakói az ekkor Kassán székelő egri káptalantól donációs levelet kaptak.

7 Ebben a következők szerepelnek : „Primo hogy minden egy ekés Ember az az akinek hat vagy nyolcz ökre vagyon tartozik két Renes forintokat Esztendeig adni, Négy Ökrü Ember pedig egy Tallért, Két Ökrü Ember pedig egy német forintot, Zsellér pedig fél tallért. Ennek az adónak pedig le tétele felének Sz György napja, más felének Sz. Mihály napja lészen, és az egész határbul szokott Désmát: 2° Ami pedig illeti a Morotvát azt oda engedgyük a Falu szükségére illy okkal s móddal, hogy Adventul fogva ne légyen szabad halászni a Nagy Bötig avagy addig mig leg elsőben a magunk hállójával ugyan tsak magunk számára Prefectusunk avagy Tisztartónk jelenlétiben annyit halászhatnak, amennyit szükségesnek fognak itélni, mely halászathoz elégséges Embereket is tartozzanak adni. És mivel más szolgálatott esztendő által nem cselekesznek, azon halakat ide Kassára szolgáltatni, az után esztendő által a következendő Adventig a Falu szükségére halászni szabad légyen, ugy úgymint azon által, hogy annak is harmad része vagy pénzül vagy bé hozott vagy bé hozott halul egyebb Helységeinkben szokások szerént mai számunkra ki adassék. És mivel az Egyeki határon holmi csikászó helyek vágynák, azért Esztendőnként Farsangban avagy nagy Böjtre egy göntzi hordó csíkkal tartozni fognak, és azt az említett halat ide Kassára szolgáltatni és hozni, azontúl pedig egész esztendő által a magok szükségére fordíthatták. 4° Azonban az 215