Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
Kutatott településünk történetét Anonymus híradásánál kell kezdenünk. A Névtelen többször említi gestájában Álmos vezér apját Ügek 00 Ügyek néven. Falunk neve ebből a mindenképpen egyik legősibb személynevünkből a jellegzetesen magyar, puszta személynévből történő névadással keletkezett. Pais Dezső a ,szent' jelentésű ügy, üd, így, ed, egy szavunkból magyarázza -k vagy -g kicsinyítő képzős származékként. Győrffy György ezzel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglaláskor előtt átvett régi török ügä méltóságjélölő köznév már magyar -k képzővel bővült alakját látja. Anélkül, hogy az alapszó eredetében állást foglalnánk, fontos számunkra Kálmán Béla meggyőző bizonyítása, hogy egy korai Ügek 00 Ügyek személynévből csak egy feltételezett X—XI. századi Igyek alakváltozaton át alakulhatott ki a XII—XIII. századi Egyek névalak. 7 Említenem kell, hogy Egyek helynévadási típusához kapcsolható az Árpádkori Ige falu neve, melynek korábban Igye hangzása lehetett. A falu később Ajak, illetve Kisvárda határába olvadt be. 8 A fentieknél sokkal fontosabb a terület korai megülését bizonyítandó, Anonymus másik adata: Tas és Szabolcs hadi útján Szeghalomnál akartak átkelni a Körösön, de ezt Mén—Marót katonái megakadályozták. Egy napi lovaglás után az ,,apró halmoknál" ütöttek tábort, majd a Tur folyó (a Berettyó régi neve Szerep-tői) mentén a Tiszához mentek és „ ... a D orogma-révnél átkeltek rajta. Ott még egy Ohat nevíi kun katonának Árpád vezér jóváhagyásával nagy földet szereztek, melyet ivadékai mostanáig birtokolnak." 9 A dorogmai rév — „portus Drugma" — emlékét a közép Tisza jobb partján a Borsod megyei Dorogma falu őrzi, az átkelés viszont a folyó bal partján levő későbbi Egyek határában kellett történjen. Nem megalapozatlan a véleményem, hogy Egyek korai megölésének bizonyítékát látom az Egyek—Külsőohat—Kissziget lelőhelyen 1913-ban előkerült IX—X. századi kerámia leletben és még feltehetően az Ohat—Pusztakócs—Csattaghalom lelőhelyről ismert X. századi temetkezésekben, melyek leletei 1900 körül jutottak köztudomásra. 1 0 Egyekre vonatkozóan a felhasznált források között nem bukkantunk tatárjárás előtti okleveles adatra. A falu régiségét azonban neve mellett bizonyítja az is, hogy első templomát már a XII. század elején megépítették, mivel a pápai tizedjegyzék 1332. évi említéséből és egy 1334-ben kiadott oklevélből tudjuk, hogy egyházát Szent István király tiszteletére szentelték. 1 1 Egyek — figyelembe véve már csak földrajzi elhelyezkedését is — bizonyosan elpusztult a tatárjáráskor. Birtokosai, a magukat később a faluról nevező Egyeki-ek, csak a XIII. század 60-as éveire telepíthették be újra. Következő adatunkban nem a falu, hanem legkorábbi ismert birtokosa szerepel. Egy 1296 körűire datált és pecsétjének maradványai alapján az egri káptalannál kiállított oklevélben ugyanis Egyek-i (Egük) Jánosfia Mihály, a Rátót nemzetségbeli Domokos tárnokmester serviense részére ad az alországbíró törvénykezési haladékot Abanembeli Csobánka fia Jánosfia Lászlóval szemben 6 márka tartozása megfizetésére, mivel Egyek-i Mihály urával együtt hadba vonul. Egyek-i Mihály kutatott falunk tényleges birtokosa. Kiderül ez az egri káptalan előtti 1300. évi adás-vételből, mely szerint a Sártványveese nembeli Gyulafia István mester eladta 50 márkáért rokonának, Byk-i Fioch fia Tamás comesnek és két testvérének Hodos (Hudus) falut régi határai között, a Tiszán levő halászóhellyel és még Ohat faluban egy telket, mely az ohati monostortól nyugatra esik. Hodos falut egyik részről a saját (ti. ohati M. Gy.), másik részről Egyek-i Mihály comes földjei (ti. Egyek! M. Gy.) határolják. Mihály a maga és három fia: János, Ornoldus és a bizonytalan olvasatú Hernanch, de testvére: Erney nevében is, mint szomszéd birtokos az adás-vételhez hozzájárult s a határokat elismerte. 1 2 Egy emberöltővel későbbi adatunk már nemcsak birtokosokról, hanem a faluról is sokkal többet mond. Az egri káptalan előtt 1334. november 8-án a század elején már említett Egyek-i Jánosfia Erney comes maga és két fia : Kunch (Konch, Konth?) és Miklós nevében leányának Kathlyn-nak s általa férjének 180
