Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Antalóczy Ildikó: A nyíri izmaeliták központja, Böszörmény falu régészeti leletei I.

1962-ben Gazdapusztai Gyula többek között a téglagyárnál is helyszíni szemlét végzett.

4

3 Megállapította, hogy a Téglagyárnál a fejtés során Árpád-kori falutelepülést pusztítanak el. Jól látszik a falban néhány hulladékgödör, tapasztott kemenceféle és egy kunyhóalap metszete. A kiszálláskor készített felvételei valóban bizonyítják ezt (19—20. kép). Ekkor a Hajdúsági Múzeumba egy cserépbográcstöredéket, egy örlőkő töredéket vitt be, amiknek nem sikerült nyomára bukkannom. Gazdapusztai feltehetőleg a Dorogi út felől nézve a téglagyár mögötti részen találta az Árpád-kori telepnyomokat, mert 1960 után a bányát áthelyezték északabbra, a jelenleg látszó kitermelt rész közepe tájára, a szárítók mögé.

4

4 Mesterházy Károly 1964-ben terepbejárás alkalmával IV. szd-i edénytöredékek mellett Árpád-kori anyagot is gyűjt a területről.

4

5 DM ltsz. 66.12.1. Barna színű, koromfoltos, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított anyagú edénytöredék kihajló, felálló, lekerekített peremének szélén besimítással, pereme alatt széles, bekarcolt hullámvonal díszítéssel. DM ltsz. 66.12.2. Fehéressárgás homokszemcsékkel, apró kaviccsal soványított anyagú, vastagfalú, felálló, tagolt peremű agyagpalack nyaktöredéke, rajta spirális vörös csíkos festés. 20. kép 157