Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Antalóczy Ildikó: A nyíri izmaeliták központja, Böszörmény falu régészeti leletei I.
1979 tavaszán azonosítottuk az 1930-as években előkerült tárgyak lelőhelyét. 2 3 A Téglagyár utcában még lakik néhány idős téglavető, akik földjükön maguk is találtak „régiségeket". Amikor a „partot elütötték" 1—1,2 m mélyen sírokat, kardokat, csuprokat találtak. Volt olyan sír is, amelyikben ott volt a ló is „felszerszámozva". Abban az időben 5—6 sírt is találtak évente. A szarmata és avar temető sírjai a Téglagyár utca közepéig mindkét oldalon, a kertek végében levő, ma is jól látszó, kitermelt részen kerültek elő. Főleg a Fazekas-féle téglavetőben és a Dorogi út másik oldalán a szeszfőzde és a téglagyár között, az út mellett nem messze. 2 4 Az Árpád-kori leletek ugyaninnen valók : Elek Imre (Téglagyár u. 8.) pontosan emlékszik arra, hogy kertjükben több vörösre kiégett kemencét találtak kb. 1 m mélyen. Kemény tapasztású aljuk volt. „Kivettük belőlük az edényeket meg a cserepeket mert Maghy úr évente összegyűjtötte azokat." Tóth Lajos (Téglagyár u. 4.) és Erdős Sándor (Téglagyár u. 3.) is találtak portájukon partütéskor kb. 80 cm mélyen „régi kemencéket, meg kormos fazekakat". „4—5 literes fazekak is voltak és kisebb szűknyakúak is." A téglavetők által elmondottakat hitelesnek fogadhatjuk el, mert Fazekasék és Elek Imre kertjének kitermeletlen, partos részén homokkal, durva kavicsszemcsékkel soványított, különböző formájú, cserépbogrács-töredékeket (VI. t. 1—5, 7, 10.), közöttük sárgásfehér színű, perem alatt széles közű, vízszintes bekarcolással díszítettet (VI. t. 6.) és többféle tagolt, kihajló fazékperem-töredéket (VI. t. 8—9, 12—13.) is gyűjtöttünk. A szeszfőzde környékén szintén különféle cserépbogrács-töredékeket (VII. t. 1—4, 7.), barna színű, homokkal, kvarccal soványított, rosszul átégetett edények hullámvonalas vagy kettős hullámvonalas oldaltöredékeit (VII. t. 5—6.), sárgásfehér színű, füstfoltos, durva kavicsszemcsékkel soványított oldaltöredéket találtunk, melyen két párhuzamos hullámvonal van (VII. t. 10.). Kihajló lekerekített, tagolt peremtöredékek (VII. t. 9., 11.) — egyen lapos, hullámvonalas, alatta vízszintes bekarcolással készített díszítés — kerültek elő, valamint állat hoszszúcsontjából készült, két végén egyenesen levágott, belül átfúrt, simára csiszolt cső. H.: 10 cm, furat sz.: 2 cm (VII. t. 12.). 2 5 1935-től 1952-ig sem leltárkönyvi, sem egyéb írásos adat nem szól lelőhelyünkről. 1952-ben fektették fel a Hajdúsági Múzeum leltárkönyvét, s a régészeti anyagban elsőként beleltározott több „ismeretlen lelőhelyű" Árpád-kori fazék közül Maghy Zoltán felismerte azokat az edényeket, amelyeket ő még a 30-as években adott be a múzeumnak. 2 6 Segítségével a következő anyagot sikerült beazonosítani : HM ltsz. 52.409.1. Barnásvörös színű, homokkal, kvarccal soványított fazék. Az edény kihajló, ferdén levágott, szögletesen képzett peremének széle kissé megvastagodik. Vállán sekély, bekarcolt hullámvonalsor, hasán két elnagyolt vízszintes bekarcolás. M: 23 cm, f. á.: 11,5 cm, sz. á.: 15,5 cm (9. kép). HM ltsz. 52.409.2. Eredetileg barnásvörös színű füstfoltos, repedezett falú, apró kavicsszemcsékkel soványított, enyhén kihajló, lekerekített, csonka peremű palack. Nyakán egy keskenyebb, vállán, hasán két széles, szabálytalan, sekély hullámvonalas bekarcolás. M: 21 cm, f. á.: 8 cm, sz. b. : 6 cm (10. kép). HM ltsz. 52.409.3. Eredetileg sárgásfehér színű, szürkésfekete koromfoltos, homokkal, kvarccal soványított, nyakánál 1 cm, hasánál 0,5 cm falvastagságú, csonka nyakú palack, nyakán négy sor keskeny, mélyen bekarcolt hullámvonal, mely alatta csigavonalas egyre szélesedő közű, sekélyébbé váló karcolással folytatódik az edény aljáig. Oldalán 2 cm-es hosszúságú, ovális lyuk, melynek áttörése után az edényt tűzön többé nem használták, mert a lyuk fala nem kormos. A palack fenekén a fazekaskorong lenyomata: két koncentrikus 10 és 7,5 cm átmérőjű kör látszik. M: 30 cm, f. á.: 12,5 cm, sz. á.: 6 cm (11. kép). HM ltsz. 52.409. 4. Világosbarna színű, hasán füstfoltos, kvarccal soványított, rövid, karçsù, két szélesebb bordával tagolt, tölcséresen kihajló nyakú, lekerekített peremű palack. Vállnál belül kitapintható a palack testének és nyakának utólagos összedolgozása. M: 22 cm, f. á.: 8,5 cm, sz. á.: 6 cm (12. kép). 143
