Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése

Sz. Kürti Katalin Maghy Zoltán pályakezdése A Hajdúböszörményben élő 73 éves mester tágabb szülőföldjének, a Hajdúságnak hű krónikása. Művészetének legfőbb célja a megörökítés és megőrzés. Jelenlegi festményein a változó böszörményi határ, a bomló tanyavilág, az átalakuló kisváros eltűnőben levő értékei jelennek meg finom részletgazdagsággal, anyagszerűséggel. A díszes oromfalak, faragott kapuk, kerítések lassan elfogynak Böszörmény utcáiról, újakkal, sablonosokkal cserélik ki gazdáik. A tágas tanyaudvarok elnéptelenednek, omladoznak, helyükbe víztorony, gazdasági épület kerül. Maghy festményein azonban továbbélnek a múlt tárgyi emlékei, s többet mondanak a puszta adatoknál, mert utalnak a hagyományok tiszteletére, a múlt és jelen viszonyára, a művész és szülőföldje kapcsolatára. Nem újkeletű Maghy Zoltán művészi programja. Már a harmincas évek elejére kialakult festészetében a népélet dokumentumszerű ábrázolásának igénye. Pályakezdését főként olyan céllal tekintem át, hogy nyilvánvalóvá váljanak azok az indítékok, amelyek segítették programja kialakításában. Származása, családi és budapesti hivatalos kapcsolatai révén divatos műcsarnoki festő lehetett volna. Emberi és művészi érdeklődése azonban a népi írók és a haladó debreceni csoportok felé vonzotta. Káplár Miklós életre szóló barátsága, Medgyessy Ferenccel, Móricz Zsigmonddal, Boromisza Tiborral való ismeretsége képessé tette témái következetesen konok és szeretetteljes megörökítésére. 1903. január 29-én született Hajdúböszörményben, tőzsgyökeres hajdú nemes családból. Édesapja ügyvéd, városi főjegyző. Első, elemi képzőművészeti élményeit a családi házban kapta:

1 ma is frissen emlékszik apja színes rajzaira, valamint azok „modelljeire", leginkább a tanácsháza udvarán levő színes tűzoltókocsikra. A böszörményi főgimnáziumban két tanártól kapott életre szóló ismereteket, élményeket: a buddhista tanokkal is foglalkozó polihisztortól, Molnár Istvántól és Király Jenő festőművésztől, rajztanártól.

2 A szabadkézi rajzórákon nagy kedvvel dolgozott, szabad idejében pedig Kampier 1 Maghy Zoltán feldolgozta családja történetét, 1576-tól máig. (Déri Múzeum Adattára Képzőművészeti Gyűjtemény, 1970/1.) Életrajzi írásaiban különösen édesapja hatását említi képzőművészeti érdeklődése kibontakozásában. 2 Király Jenő (1885—1958) Festőművész, rajztanár, az akvarell kiváló művelője. Állandó kiállítója volt a Nemzeti Szalonnak, Műcsarnoknak. Emlékkiállítását 1973-ban rendezték a Hajdúsági Múzeumban. Maghy Zoltán „Művészélet Hajdúböszörményben" c. kéziratos anyagában emlékezik meg első mesteréről. 237'