Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye I. Pecsétnyomók és fémbélyegzők
2. Nem hajdúböszörményi eredetű céhpecsétnyomók Tulajdonképpen csak két ilyen tárgyról adhatunk számot, azonban mindkettő különös érdeklődésre tarthat számot. Az első egyben a múzeum legkorábbi pecsétnyomója is. A bártfai rézműves céh pecsétnyomójáról van szó, amely véletlenül, egy magángyűjtő — Csatári Szűcs Bertalan — adományából került a Hajdúsági Múzeumba. A pecsétnyomón évszám ugyan nem szerepel, de a legújabban kiadott magyarországi céhkataszter szerint azt 1687-ben készítették és a vörösrézművesek használták. Anyaga öntöttvas (szögletes nyéllel), de nyomólapja sárgaréz. Hossza 11 cm, szélessége 3,5 cm. Címerképként a mesterség jelvénye, egy rézöntő üst látható, amelyet két mitológiai állat fog közre. Az egyik szárnyas, a másik pedig kétfarkú oroszlán. A címerképet szimmetrikusan elhelyezett virágminta veszi körül. A pecsétnyomón a következő német nyelvű körirat olvasható: „SIGILL: DER KVPFFERSCHMID: CE: IN DER STAD BARTP.". 4 7 A következő tárgyunk már Hajdúsági, pontosabban hajdúnánási eredetű, s az ottani csizmadiacéh használta. Anyaga sárgaréz, nyele esztergályozott fa, a nyél érdekessége azonban, hogy a pecsétnyomó átmérőjének vastagságában folytatódik, tehát nem vékonyodik el a szokásos módon. Hosszúsága 11,5 cm, szélessége 4 cm. A pecsétnyomó közepén címerképként a mesterség szerszámai szerepelnek, így a dikics és a mintavas, valamint egy csizma. Ez utóbbi fölött ötágú nemesi korona látható, a két oldalán egyenlően elosztva az 1844-es évszám szerepel. A pecsétnyomó körirata a következő: „PRIV: N. H. NÁNÁS. VÁROS. LEVŐ. CSIZ.A. CZEH. PETSETJE." 4 8 3. Egyéb, nem hajdúböszörményi illetékességű pecsétnyomók Ebben a csoportban is két tárgyról számolhatunk be, érdekessége, hogy mindkettő katonai vonatkozású. Az elsőnek a korát nem tudjuk pontosan meghatározni, mivel azon évszám nem szerepel. A pecsétnyomó német nyelvű és a würtembergi huszárezred tulajdonát képezte. 4 9 Középen címerként a kétfejű osztrák császári sas látható. Maga a tárgy szokatlan alakú, középen a valószínűen fából készült nyél számára üregesen öntötték. A nyele ma már hiányzik ! Alakja ellipszis alakú, nagyobbik átmérője 3 cm, magasság az üreges résszel együtt 3 cm. Anyaga sárgaréz. Körirata a következő: „K: K: KRÖN PR: WURTEMBERG HUSS: R: N r o: 6: Escadr Obristl l t e". A kisbetűvel írt részek eredetileg kurzívval íródtak. A pecsétnyomót tehát a würtembergi huszárezred hatodik escadronjának (első) ezredese használta. A következő tárgyunk — mint említettem — szintén katonai jellegű. Korát egyértelműen a huszadik századra határozhatjuk meg. Középen az egyesített nagy magyar címer (Fiume címerével) látható, körirata pedig a következő: „M. KIR. 14. HONVÉD MENETZÁSZLÓALJ GAZDASÁGI HIVATALA". 5 0 A pecsétnyomó anyaga réz, eredetileg esztergályozott fanyéllel, ez azonban ma már hiányzik. 47 Lelt. sz. 61. 86. 6. 48 Lelt. sz. 72. 38. 1. 49 Lelt. sz. 75. 4. 1. 50 Lelt. sz. 53. 501. 1. 181'
