Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
A felsorolt 10 család természetesen nem a teljes anyag, mert hisz ezek kimutatása a legkockázatosabb vállalkozás. Ha nincsenek pl. adataim a folyamatos szülésre, akkor máris megkérdőjelezhető a család léte, mert a halálozások pontatlan bejegyzése, sőt hiánya éppen ebben az időben, nagy mértékben gátolta munkámat. Az így kimaradt családokkal óvatosan számolva újabb 30—40 fővel gyarapodik a falu lélekszáma, s ha ezt a lakosság kimutatott öszszegéhez hozzáadjuk, akkor megközelíti Csege népessége az 1600-at. A tényleges népességszám megállapítása mellett az összeírt 265 református vallású család adataiból további fontos megállapításokat tehettem. Ezek közül az egyik legfontosabb a családonkénti gyermekek számarányának alakulása. A belterületen 572, a külterületen 69 gyermek élt. Családonkénti gyermekszám ennek megfelelően 2,4, illetve 2,55 fő. A fiatal nemzedék aránya így 44 és 46%, a megoszlásnak megfelelően. Ez az alacsony arányszám, figyelve a születések számára is, nagyfokú gyermekhalandóságot feltételez. Erre a kérdésre a következő fejezetben keresem a választ. Tanulságos Csege esetében az elemzett falunévsor és a fentmaradt dicaösszeírások összevetése is. Az 1808-as összeíráshoz időben legközelebb álló két-három conscriptiot, az 1805/6-os, 1811/12-es és az 1813/14-es adatait hasonlíthattam össze a legeredményesebben.. Ennek megfelelően az elsőben 164 belterületi, 19 külterületi, a másodikban 157 belterületi, 20 külterületi, a harmadikban 235 belterületi és 21 külterületi családfő szerepel. Táblázat az 1808-as falunévsor és a conscriptiók adatainak összehasonlításához Évek Családfő A faluból A külterületről dohányos Évek faluban tanyákon telkes zsellér A külterületről dohányos 1808 232(1) 32(!) 60 162 14 %-ban 100 100 ' 100 100 100 1805 164 19 63 101 15 %-ban 70,6 59,3 105 58,6 107 1811 157 20 47 110 17 %-ban 67,6 62,5 78,3 64 121 1813 235 21 68 104 ] 28 %-ban 101,2 65(") 113 64,2 128 %-ban 74,1 59 113 64,2 128 (!) jel alkalmazásával jelöltem azt, hogy az összegből leszámítottam az armalista nemes családokat, illetve hozzáadtam (") a római katolikus népességet. Az 1813-as két számadatban benne vannak a nemadózók is, míg alatta már csak az adózók százalékát mutattam ki. A fenti táblázatnak megfelelően a dikális összeírások, amelyek az állami adózás adóalapját képezték 60—75%-os pontosságúak, a jobbágy állapotú családokat figyelembe véve. Ha azonban a telkes jobbágyokat vizsgáljuk, akkor megközelíti, sőt túl is haladja a 100%-ot, 78—113% között ingadozik a pontossága. A dohányosok esetében ez az arány 107—128%. A 100% fölötti értékeket az 1808-as adatok pontatlansága, avagy a vagyoni bizonytalanság, a dohányosok esetében a nagymértékű mozgékonyság magyarázza. A dikális összeírások adatait tanulmányozva felvetődik tehát a kérdés: Mennyire jelen70