Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája
1973 LENTHE DÁVID SZOBOSZLÓI KAPITÁNY HITLEVELE I. RÁKÓCZY GYÖRGYNEK 1644 En Lenthe David szoboszlai Haidu vitezeknek Fő Kapitannya, Esküszöm az Elő Istenre, ki Attya, Fiu s Szent lelek telyes szent Háromság, egy bizony örök Isten, Hogy az Tekintetes es Nagysagos Rákóczi Geörginek, Isten kegyelmességéből Erdély orszagnak, Feiedelminek, Magiar ország reszeinek uranak, s szekelyek Ispannyanak en igaz es hü leszek ió akaroianak io akaroia ellenseginek ellensege, valamit ő Nagysaga maga zsámolya a vagy birodalma ellen való dolgot ertek, ő Nagyságától el nem titkolom, hanem meg ielentem előttem iaronak, a vagy az kiknek illik, sőt tehetsegemmel elleneis igyeközöm allani, feiern fön állásáig, mind ezeknek meg allasara Isten engemet ugy segellyen, es ugy adgya lelkem idvesseget. (Rajta kívül felesküdött még vitézlő Czeglédi Jeremiás és Bordacz Gáspár, mindketten szoboszlói hadnagyok — valamint „töb vitézlő rendek ezen Szoboszlo Varasanak Nemes Lakosi") HBmL V. A. 402. a. 1. H. szob. Prot. 47. pag. V. ö. Széli Farkas: Hajdú vitézek hitlevelei (1637—1644) T. T. 19. évf. (1896) 574—575. A fenti hitlevél mellett közli Lenthe III. Ferdinándnak adott (1637) hitlevelét is. 5. FORMULA JURAMENTI PENES COMMUNEM RENOVATAM PRIVILEGIATORUM 7 OPPIDORUM HAJDONICALIUM DONATIONEM Az Igaz Istenre etc. Hogy a mi dicseretes emlekezetü üdvezeit eleink, a Szentül üdvezült boldog emlekezetü Császároktul, királlyoktul, és Fejedelmektül, Sok fáradságokkal, testeik szakadásával, vérek hullásával nekünk siralmas Pusztaságra jutott Maradékjoknak, amely Donatiokat szerzettenek ; es azokat közönséges képpen való Hét Hajdú Városainknak jövendőbeli hasznára, előmenetelére es megmaradására; Ez mostani Szentséges Romai Császár és kegyelmes koronás Király urunk Leopoldus Ignatius eő Felséghe azokat egygyesse tött es Confirmait; a mellyeket szemeddel lattal és kezedbenis fogtál: Hiven es igazan mind Tüztül, Viztül, kártul, es minden nevel nevezendő veszedelemtül meg oltalmazod, tellyes tehetséged szerint gondgyát viseled; sőt az hol lészen is titokban tartod azoktul akiktül illik, mind bekesseges, mind haborusagos időben mellette lészesz minden rea való Gondviselesben valamire Isten segit, es tehetsegedben adgya. Isten Teged ugy segéllyen. HBmL V.A. l/a. 1. H.bösz. Prot. 3. p.; átmásolva uo. 2. 23. p. Megjegyzés: Áz esküszöveg jegyzőkönyvben dátum nélkül szerepel ugyan, utána azonban egy 1668. évi februári bejegyzés áll. Az I. Lipót által „egygyesse tött" és megerősített oklevelek minden kétséget kizáróan az 1666. évi megerősítésre vonatkoznak, amikor Lipót megújította Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Mátyás és II. Ferdinánd korábbi okleveleit. így tehát az esküszöveg keletkezési időpontja 1666 és 1668 közé esik. Anno 1668 Die l a Febr: Notatum est: Az Új közönséges Donatiohoz, honnan kik kötelesek 1., R. Beszermeniből Czutor Matias es Tóth Demeter 2., Szoboszlorul Szabó János es Czegledi András 3., Nanasrul Matius András es Szücz Mihály 4., Polgárrul Nagy Laslo és Kis Ferencz 5., Dorogrul Sepeta György és Szilagyi Mihály 6., Hatházrul Bagosi Marton és Moniori János 7., V. Perczrül Kis Mihály es Deák István HBmL V.A. A/l. 1. H.bösz. Prot. 3. pag.; átmásolva uo. 2. 23. pag. Megjegyzés: Az új közönséges donáció minden bizonnyal I. Lipót 1666. évi oklevele nyomán történő birtokba iktatása jelenti. 53
