Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése
ben, a Műcsarnokban rendezett növendék-kiállításra Glatz egy önarckép szénrajz stúdiumát választotta ki. Mivel mestere sem emberileg, sem művészileg nem tett rá különösebb hatást, 1926-ban Vaszary János osztályába iratkozott át. Festői szemlélete alakulásában döntő fordulatot hozott Vaszary modern tanári módszere és vonzó embersége. 1927 nyarát is a közelében tölti, alapítótagként két hónapot dolgozik a nagymarosi művésztelepen: Hincz Gyula, Fenyő Á. Endre, Vaszkó Erzsébet, Ujváry Béla, Losonczy Tamás stb. társaságában. A Diófa utcai Hattyassy villában minden növendék önállóan festett, Vaszary csak két ízben látogatta meg húsz tanítványát. Maghy nagymarosi képeivel igen elégedett volt, ezt bizonyította, hogy a telepzáró kiállításon minden festményét, az 1928-as főiskolai növendék kiállításon a „Nagymarosi házak"-at, az „Utca Nagymaroson"-t, „Strand a Duna kanyarban" címűt állította ki az „Oktogon tér" és a „Karácsonyest Hajdúböszörményben" mellett. Ez a két utóbbi mű szerepelt az 1928-as Szinyei Tavaszi Szalonon is, s kiemelkedő sajtóméltatást kapott többek között Ybl Ervintől. 1 0 Első önálló kiállítását 1926 őszén rendezte meg Debrecenben és Böszörményben, a Gaál-féle házban 60 festményéből és 100 rajzából. Előzőleg, 1925ben Káplár Miklóssal és Martyn Ferenccel közös tárlaton mutatkozott be Hajdúnánáson. 1 1 1928 nyarán úgy tért haza Maghy, hogy ősszel még visszamegy Vaszary mesterhez. A Hortobágyon dolgozó Boromisza Tibor azonban lebeszéli a főiskolai továbbképzésről és Káplárral együtt meghívja a Hortohallgató korából való anatómiai rajzait, mondta, hogy az orvostanárai azt hitték, hogy belőle milyen kiváló orvos, professzor lesz. „Pedig a szobrászatra gondoltam már akkor" — mondta. Káplár barátommal együtt kerestük fel Feri bátyánkat, hogy felkérjük: készítse el a hajdúböszörményi első világháborús „Hősi emlékszobrot", melyhez már a városban megtették az előkészületeket — a szoborbizottságot is összeállították. — Medgyessy Mester kérésünknek örömmel eleget tett és néhány hét múlva el is készítette agyagból tervpályázatát — egy másfél méter magas, széles téglalapon álló gúlát, melynek négy oldalán dombormű ábrázolta a háborús jeleneteket: Búcsúzkodás a kedvestől, rohamjelenet, halottak temetése, tüzérek. E bronzdombormüvek mellett a négy sarkon lókoponyák díszítették a gúla alsó részét, melyen ősmagyar vonalas díszek emelkedtek felfelé. Sajnos Medgyessy Mestert nem bízták meg az emlékmű elkészítésével. Szegényebb lett, egy országos értékű, művészi emlékszoborral a város. Böszörmény egy gyenge értékű bronzszobrot kapott Gách István szobrásztól. Mint hallottam a böszörményi bizottságnak feltétele volt, hogy alakos szobor legyen és bronzból, a kézben pedig puskának és kardnak kell lenni!... Medgyessy Ferenc bátyámmal ez időben találkoztam Pesten villamoson és kérdeztem az emlékmű pályázat eredményét. Mondta nekem röviden: „Nem lett belőle semmi. Pecsét kell azoknak!" 9 „Találkoztam mesterekkel" című kéziratos anyagában Maghy Zoltán részletesen ír Stróbl mesterről, aki ekkor már 66 éves volt, de fiatalos, szellemes. „Rendkívül nagy hatással volt rám Stróbl Mester egyénisége. Már a külseje is tiszteletet parancsolt, komoly, erős ember nyugalma hatott ránk... energikus, kerek, ősz fején mélyen ülő szemei tekintettek le a ráncos, kőkeménységű homlok alól, az arc szilárdságát csak rövidre vágott fehér szakálla enyhítette." Hangulatosan írja le Maghy, hogyan nyilatkozott a modern táncokról Stróbl és hogyan mutatta be azokat egy hallgatónőt felkérve. Beszámol Epres-kerti látogatásukról, amikor az idős mester saját szobrain szemléltette a szobrászati anyagok tulajdonságait. Stróbl mester fontosnak tartotta, hogy hallgatói, kikerülvén a Főiskoláról, megismerkedjenek a gölöncsér mesterséggel, mert „a fazekasságot, a kerámiát kellene kifejleszteni az Alföldön, hol a nyersanyag, az agyag, nagy mennyiségben található". 10 Ybl Ervin: „Az EST", 1928. május 20., Elek Artúr: „Nyugat", 1928. jún. 1. Mariay Ödön, „Napkelet", 1928. június 15. és május 15-i számában stb. 11 Káplár Miklós Rippl-Rónainál ismerkedett meg Martyn Ferenccel. 1924-ben a hajdúböszörményi Városházán rendezett kiállítást Rippl-Rónai színes rajzaiból és sokszorosított grafikáiból, Martyn és a saját festményeiből. 1925-ben Hajdúnánáson, ugyancsak a Városházán rendeztek kiállítást, ezen, Rippl távollétében, Maghy állított ki. 239'
