Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye I. Pecsétnyomók és fémbélyegzők
3. Társadalmi szervezetek pecsétnyomói Első helyen feltétlenül a város legkorábban keletkezett és majdnem az egész polgári korszakon keresztül fent állt egyletét, a Polgári Casinót kell említenünk. Egy pecsétnyomója és egy fémbélyegzője is bekerült a Hajdúsági Múzeumba. Időben első a pecsétnyomó, bár évszám nem szerepel rajta, nagy valószínűséggel az 1850-es évek végén készülhetett. 35 Kör alakú, vasmagra helyezett ezüst nyomólappal, átmérője 4 cm, hosszúsága 10 cm. Körirata a következő: „H. BÖSZÖRMÉNYI POLG. CASINO EGYESÜLET PECSÉTJE". Érdekessége, hogy nem a városi címert metszették a közepébe, hanem a magyar címert, s e tettnek az önkényuralom éveiben nyilvánvaló politikai jelentősége volt. A címer alakja megegyezik az 1848/49-ben használtéval, így pl. azzal a címerrel, amely az 1848-as törvények első kiadásán is szerepel. A Casino azonban a fenti pecsétnyomót nem sokáig használta, s azt rövidesen fémbélyegzővel helyettesítette. Ez utóbbi sárgarézből készült, esztergályozott fanyéllel. Címerkép nem található rajta, olvasata a következő: „H.BÖSZÖRMÉNYI POLG. CASINO EGYESÜLET PECSÉTJE". 3 6 A nagyszámú, egykor a-városban működött temetkezési egyletet sajnos csak egy fémbélyegző képviseli. Sárgarézből készült, esztergályozott fanyéllel, átmérője 3,5 cm, hosszúsága 11 cm. Címer nélküli, olvasata: „A H.BÖSZÖRMÉNYI VI. TEMETKEZÉSI EGYLET PECSÉTJE 1885". 3 7 Feltűnő, hogy a helyi társadalmi szervezetektől milyen kevés, ilyen jellegű emlékanyag maradt ránk. Ennek kettős oka van. Egyrészt a megsemmisülésnek, szétszóródásnak legjobban ezek voltak kitéve, másrészt vagy nem készítettek pecsétnyomót, vagy pedig e célra a rohamosan terjedő gumibélyegzőt használták. A múzeum gumibélyegző gyűjteményének ismertetése pedig e helyen nem feladatunk. II. A HAJDÚSÁGI MÚZEUMBAN LEVŐ NEM HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI PECSÉTNYOMÓK 1. Más városok és községek pecsétnyomói A múzeum legfrissebb és egyik legjelentősebb pecsétnyomója Balmazújvárosé 1690bői. Nagy jelentőségű azért is, mert a török hódoltság végéről származik, s a felirata és címerképe arra utal, hogy a község ebben az időben kiváltságolt helynek tartotta magát. Mindezt újabb alapos helytörténeti kutatásokkal kell alátámasztani, megmagyarázni, esetlegesen cáfolni. Egy bizonyos: A pecsétnyomó felbukkanása a történeti irodalomban is tisztázatlan kérdéseket vet fel. A tárgy maga sárgarézből készült, átmérője 3 cm, hosszúsága 9 cm. Nyele mívesen megmunkált, középen fent lyukas, amely nyilván a tartózsinór befűzésére szolgált. A pecsétnyomó körirata a következő: „NEMES B VLVAROSNAK PÉCSÉTJE". Középen jellegzetes süveges, kardot tartó vitéz (hajdú?) képe látható, derekán két oldalán elosztva az 1690-es évszám. A vitéz lábainál ugyancsak két oldalon elosztva az 1765-ös évszám olvasható, amely minden bizonnyal a pecsétnyomó akkori, valamilyen okból szükségessé vált megújításának az évét jelzi. Feltétlenül utalnunk kell arra, hogy a címerképként: 35 Lelt. sz. 53. 494.1. 36 Lelt. sz. 53. 490. 1. 37 Lelt. sz. 53. 482. 1. 178'
