Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye I. Pecsétnyomók és fémbélyegzők
A hajdúböszörményi járást két pecsétnyomó képviseli. Az egyik tulajdonképpen csak nyomólap, címer nélkül a következő véséssel: „HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÁJA HAJDÚBÖSZÖRMÉNY". 1 9 Átmérője: 3,5 cm. A másik a járási és városi állatorvos pecsétnyomója, amely sárgarézből készült esztergályozott fanyéllel, középen az állami címerrel. A következő feliratot viseli: „JÁRÁSI és VÁROSI M. KIR. ÁLLATORVOS HAJDÚBÖSZÖRMÉNY". 2 0 II. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEINEK, TÁRSADALMI EGYLETEINEK A PECSÉTNYOMÓI 1. A céhek és ipartestületek pecsétnyomói Időben a legrégibb és egyben a legértékesebb a böszörményi szabócéh pecsétnyomója 1713-ból. Sárgarézből készült (a nyél is), ezüst nyomólappal, a következő szöveggel: „RACZ BÖSZÖRMINYN SZABÓ CE PECSTI". Közepén nyitott szárú olló, közte tűvel, s két oldalára elosztva az 1713-as évszámmal. A pecsétnyomó peremén körbefutva a következő két nevet olvashatjuk: „N: Sz: GASP AR SOO Sz ANDRAS". E nevek viselői nyilván a szabócéh akkori elöljárói lehettek. Bár tudjuk azt, hogy a városban nem ez volt az első céhalakulat, mégis az első jelentős ilyen jellegű szervezetnek kell tekintenünk. Érdekességként említem, hogy a kassai szabócéh filiáléjaként alakult meg. 2 1 Következő tárgyunk a XIX. század derekáról való és ez a lakatoscéh pecsétnyomója. Sárgarézből készült, kör alakú, átmérője 3,5 cm, hosszúsága 5,5 cm. Közepén kapukulcspajzsban keresztbe fektetve két kapukulcs látható, felette ötágú nemesi korona, két oldalára elosztva 1847-es évszám. Körirata a következő: „H.BÖSZÖRMÉNYI LAKATOS CZEH PECSETJE". 2 2 1866-ból való a szabó-, suszter-, szűcs- és szűrszabó céh pecsétnyomója. A tárgy sárgarézből készült, enyhén ovális alakú esztergályozott fanyéllel. Körirata a következő: „A. H BÖSZÖRMÉNYI SZABÓ SUSZTER SZŰTS ÉS SZŰRSZABÓ EGYESÜLT CZÉH PECSÉTJE 1866". Nagyobbik átmérője 4 cm, hossza 11 cm. A pecsétnyomó készítésére nyilván a fent említett céhek egyesülése adott okot. 2 3 Az ipartársulati törvényt követően Hajdúböszörményben is az elavult céhek helyébe az ipartársulatok léptek, s e tény új pecsétnyomók készítésében is tükröződött. Időben legelső az a sárgarézből, esztergályozott fanyéllel készült pecsétnyomó, amely a következő feliratot viseli: „H. BÖSZÖRMÉNYI EGYESÜLT IPARTÁRSULAT PECSÉTJE". Az ezzel párhuzamosan körbefutó belső felirat szövege: „ÁTS ASZTALOS KOVÁCS KERÉKGYÁRTÓ KŐMÍVES MOLNÁR". Középen egy kocsitengely, felette a szent korona látható, alatta az 1874-es évszám. A pecsétnyomó ovális alakú, nagyobbik átmérője 4 cm, hosszúsága 11 cm. 2 4 Ugyanebből az évből származik a másik ipartestület pecsétnyomója is, amely sárgarézből készült, kör alakú, esztergályozott fanyéllel. Olvasata a következő: „H: BÖSZÖRMÉNYI EGYESÜLT IPAR TÁRSULAT PECSÉTJE". A vele párhuzamosan körbefutó 19 Lelt. sz. 76. 6. 1. 20 Lelt. 72. 40. 1. 21 Lelt. sz. 53. 516. 1. A pecsétnyomó részletesebb ismertetését lásd: Nyakas Miklós: Az első ismert hajdúböszörményi céhpecsétnyomó. Múzeumi Kurír, 1973. okt. 11. sz. 18—19. 22 Lelet. sz. 53. 502. 1. .23 Lelt. sz. 53. 481. 1. 24 Lelt. sz. 53. 486. 1. 176'
