Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye I. Pecsétnyomók és fémbélyegzők

ilyen jellegű pecsétnyomót azonban szintén levéltári források alapján tudjuk datálni (legalábbis hozzávetőlegesen), azon ugyanis évszám nem szerepel. Ez a kisméretű, középen a város címerével díszített tárgy körirata a következő: „SIGIL: PRIV: HAJD: OPPIDI: BÖSZÖRMÉNY", tehát a kiváltságolt hajdúváros, Böszörmény pecsétnyomója. A tárgy hossza 7 cm, átmérője 3,5 cm, anyaga vas, nyomólapja ezüst. Korát a XVIII. század közepére kell tennünk, mint említettük levéltári források alapján is, de azért is, mert a város nevéből eltűnt a korábban általánosan használt „Rácz" jelző, s annak helyét a „hajdú" foglalta el. Ennek ideje az említett század derekára tehető.

2 A következő pecsétnyomónkon évszám szintén nem szerepel! Körirata szintén latin nyelvű: „SIGILL. OPPIDI. PRIVIL. HAJD. BÖSZÖRMÉNY", tehát a kiváltságolt Hajdúböszörmény város pecsétnyomója. Korát elsősorban azért kell későbbre tenni az előbbinél, mert a felirat már nem hajdúváros, Böszörményt említ, hanem Hajdúböszörmény várost. Ezt erősíti egyébként a pecsétnyomó igényesebb kivitele és nagyobb mérete is. Nyele enyhén görbült, elkeskenyedő fémrúd, amely a pecsétnyomó testére szokatlan megoldásként merőlegesen áll. Középen természetesen a város címere szerepel.

3 A következő pecsétnyomónk nyilvánvaló összefüggésben áll a magyar nyelv hivatalossá válásával. Ennek évét is pontosan meg tudjuk adni, azon ugyanis az 1842-es évszám szerepel. A város címerével díszített tárgy körirata a következő: „SZABAD HAJDÚ BÖSZÖRMÉNY VAROSA PETSETJE 1842". Eredetileg fafogantyúval ellátott vasmag, ezüst nyomólappal, de a farésze ma már hiányzik. Vasrésze 5,5 cm, átmérője 3,5 cm.

4 Az alább említendő tárgyunk korát pontosan szintén nem tudjuk megadni, mindenesetre nagy valószínűséggel az önkényuralom korában készülhetett. Tulajdonképpen nem is pecsétnyomó, hanem fémbélyegző. Címerkép nem szerepel benne (!), s felirata a következő: „H. BÖSZÖRMÉNY VÁROSA PECSÉTJE". Anyaga sárgaréz, esztergályozott fanyéllel. Hossza 10 cm, átmérője 3,3 cm.

5 Érdekességként említem a múzeum birtokában levő pecsétnyomat mintát, amelyet Felsenfeld Ignác vésnök küldött minta gyanánt a városnak. Közepén a város címerével díszítve a következő feliratot viseli: „HAJDÚ VÁRMEGYE HAJDÚBÖSZÖRMÉNY R. T. VÁROS 1605 1902". A minta készítésének időpontja tehát 1902. A vésnök a nyomatot esztergályozott fatokban küldte el a városnak.

6 2. Hajdúböszörmény város hivatalainak pecsétnyomói A dolog természetéből adódóan az egyes szakhivatalok pecsétnyomói kivétel nélkül mind a polgári kor termékei. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen maguk a hivatalok is — legalábbis modern formájukban akkor keletkeztek. Elsőként említhetném a főhadnagyi hivatal fémbélyegzőjét, amely 1863-ban készült. Középen a város címerével díszítve a következő köriratot viseli: „H. BÖSZÖRMÉNY VÁROS FŐHADNAGYI HIVATALA 1863". Köralakú, anyaga sárgaréz fanyéllel. Átmérője 3,5 cm, hossza 11 cm.

7 Itt említendő a hadnagyi hivatal pecsétnyomója. Ovális alakú, vasmagba ágyazott ezüst nyomólappal. Nagyobbik átmérője 3,5 cm, a nyél hossza 11 cm. 2 Lelt. sz. 53. 503. 1. Utalok itt arra, hogy a levéltári források segítségével az ott levő pecsétlenyomatok alapján elvégezhető munka volna a hajdúvárosok legrégibb pecsétnyomóinak lenyomatait egybegyűjteni. E cikk keretében természetesen erre nem vállalkozhattam. 3 Lelt. sz. 4 Lelt. sz. 53. 507. 1. 5 Lelt. sz. 53. 480. 1. 6 Lelt. sz. 53. 497. 1. 7 Lelt. sz. 53. 525. 1. 174'