Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nagy Sándor: A tiszacsegei Nagymajor
séget a birtok mély részein teljesíti. Eszerint ugarföld gyanánt a következőket jelölte meg: Kun föld 85 hold, Farkas telek 15 hold, Mély földes és Vénkútbeli föld 100 hold, Tölgy ere parti föld 36, Tótházi táblában 50 hold és Ürmösháton 64 hold. Ezeken a földterületeken „1889 őszétől semmiféle termesztvén y nem volt s ebből a már egy ízben megszántott 120 magyar hold területen kívül az ugarlá s T illetve szántás csak ezután fog... az új bérlő által foganatba vétetni" —jelentette ki a megbízott. Az 500 hold tarlót s részben kukoricacsutka földet a következő helyeken jelölte ki: Csikó kertben 64 hold, Baglyoson 30 hold, Tótházi táblában 80 hold, Kígyósháton 40 hold, Görbe földön 15 hold, Körtvélyesen 40 hold, Godolya kertben 130 hold és az Útháti táblában 101 hold, ez utóbbi volt a kukoricacsutka föld. Az átadásra kijelölt földek megmunkálásához szükséges marhaállomány részére a Vargahalmi 30 öl hosszú és 5 öl széles hodályt és az ott levő kutat bocsátotta 1890. június 30-tól kezdve az új haszonbérlő rendelkezésére. Végül bejelentette a bárónak, hogy a szerződésileg kötelezett repce vetést 1890. augusztus 20-tól 25-ig teljesíti, a búza, rozs és árpa elvetésének idejéről pedig ajánlott levélben küld értesítést. Rosinger Lajos a megkötött haszonbérleti szerződés alapján a nagymajori birtokhoz tartozó ingatlanokat, továbbá a gazdasági és lakóépületeket 1891. április 18-án Klein Ignác örököseitől jegyzőkönyvileg átvette és április 24-én az 5126 kat. holdon a gazdálkodást megkezdte. Hozzáfogott a 8000 forintos keretben az építési munkák elvégzéséhez is, s 1893. augusztus 3-án Nagymajorban jegyzőkönyvileg számolt el a báróval, amikor is a terveket és költségvetéseket összehasonlították a ténylegesen elvégzett munkákkal. Elkészült az iskola és tanítói lakás, de a tervtől eltérően tetőzetét fazsindely helyett náddal fedték be, a tűzfal helyett pedig a fedélzet „kanfarra" épült. A fedélzetnek e megváltoztatása következtében a tervben előírt padrajárót teljesen elhagyták s a folyosóról egy csapóajtón keresztül létrával lehetett a padlásra feljutni. Az előszobából nyíló első szobában kemence nem készült, a tervezett két kémény helyett viszont három épült, az iskolaterem közepére tervezett ajtót közvetlenül az előszobához helyezték át. Az építési költséget a báró 2952 forint 92 krajcárban fogadta el. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a magtárnak nemcsak a helyreállítását, hanem a mellette levő szerszámszínnek magtárrá való átalakítását is el kellett végeztetnie a bérlőnek. A jegyzőkönyv szerint „a tervezetnek megfelelő fedél alapgerendázata, továbbá az erre épített fedélzet összes fa alkatrésze s padlózata a költségvetés tételeinek s az abban felvett méreteknek teljesen megfelel... ezen átalakított magtárt, nem különben annak teljes belső felszerelését, továbbá az újonnan készült padrajárót, valamint a tető déli oldalán alkalmazott s leeresztővel ellátott bádogcsatornát, a padlás s oldalablakokkal együtt a bérlet tartama alatt — jelenlegi hibátlan állapotában — folyton fenntartani s a cserépfedékek hibás felrakásából keletkezett nyílásokat is azonnal beigazíttatni haszonbérlőnek szerződésszerű kötelessége " Ennek a munkának a költsége 3486 forintot tett ki. A régi majorsági épületek közül 1 juhszín északi oldalát — tüzelőhelyek kivételével — fazsindellyel fedték be, a déli oldalát kijavították, az északi falazatát és keleti végét helyreállították. Ennek, valamint 4 új padlás és 2 új kötőgerenda, 15 darab szelemen ágas, küszöbfa és 4 pár új szarufa beépítési költsége 807 forint 2 krajcárt tett ki. Egy lóistálló déli oldalán új nádfedélzetet készítettek, néhány épületen kisebb javításokat végeztek és a Vargahalmánál levő két juhhodályt helyreállították 747 forint 6 krajcárért. Ezzel a szerződésben engedélyezett 8000 forint építkezési költség kimerült. Mivel ezt az összeget Rosinger Lajos előle159'
