Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
Az egyiket Ari Kálmán írta a szentistváni változásokról, a másikat pedig Soltész István Jelentés Földesről címmel a családi élet változásairól, a harmadikat pedig Dobozy Imre az új Túrkevéről. 7 4 Nagyon megnőtt a szépirodalmi jellegű feldolgozások száma; mondhatni hogy divat lett a falusi élet átalakulásáról írni. Ezek közül a szépirodalmi igényű munkák közül csak néhány jellegzetest említsünk meg, mint például Varga Domokos, Kónya Lajos, Meggyesi János írását. 7 5 A riportszerű, de azért határozott tudományos értékkel is bíró, inkább történelmi, mint néprajzi szempontú összefoglalásoknak is eljött hamarosan az ideje. Ezeknek kimagasló darabjai Szij Rezső Várpalotáról és Tanner József Egerszalókról írt munkája. 7 6 Mindkettőt haszonnal forgathatják a néprajzosok is. Különben a néprajztudományon belül is folytatódtak a kutatások, publikálások. Részletkérdésekkel foglalkozó munkák is akadtak szép számmal. Közülük Boross Marietta feldolgozását említjük meg, amely a csányi feles dinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásáról szólt. 7 7 Boross feldolgozásának nagy erénye a társadalmi szempontok erőteljes hangsúlyozása. A csányi feles dinnyések életmódjában végbement változásokat meggyőző erővel, néprajzi módszerekkel vezeti vissza a gazdaságitársadalmi alapban bekövetkezett változásokra. Agráriparosnak határozza meg a csányi felesdinnyéseket, olyanoknak, akik csak a saját mezőgazdasági munkájukhoz értenek. Előzőleg bérlők voltak a nagybirtokon, illetőleg felesek a gazdánál. Most alkalmazottakká váltak. H. Kerecsényi Edit ugyancsak egy részletkérdés — az asszonyi fejviselet alakulása — vizsgálatánál mutatott rá a gazdasági-társadalmi összefüggésekre és kutatási területét időben erősen kiterjesztette. A nagyobb időt helyesen választotta, mert az átalakulás gazdasági-társadalmi okát így tudta feltárni és megjelölni a század végi kapitalisztikus, elpolgáriasult gazdasági és társadalmi fejlődésben. 7 8 Boross Marietta tanulmányával le is zárult az új élettel, mint önálló kutatási területtel foglalkozó munkák sora. Nemcsak a közben eltelt idő, a végbement gazdasági-társadalmi, eszmei, hanem kutatásbeli fejlődés is mindinkább az élet egységében látta egy-egy közösség viszonyait és úgy is vizsgálta. Bizonyos értelemben történetivé vált maga az átalakulás, a változás is. Ezzel magyarázható, hogy összefoglaló jellegű munkák születtek, mint például a már említett Tóth Benedek-féle tanulmány. 7" Ide számítjuk Janó Ákos nagy igényű munkáját is Hajdúvid község kialakulásáról, életéről. 8 0 De ide sorolhatjuk a már ugyancsak említett Katona Imre-féle összefoglalást, parasztságunk életének alakulásáról is. 8 1 Itt jegyezhetnénk meg, hogy Katona Imre összeállította az új élet kutatásainak bibliográfiáját is. 82 Ez a bibliográfia műfajában is jellemzően mutatja, hogy új életünk kutatása területén egy korszak végére érkeztünk. Ezt igazolja még különben az is, hogy más tudományágak is, mint például a szociológia, regisztráló jellegű feldolgozásokban foglalják össze az elmúlt húsz év életmódot alakító gazdasági-társadalmi változásait. Jó példa erre a népraj zilag egyáltalán nem érdektelen demográfia területe, ahol Kulcsár Kálmán és Nozdroviczky Miklósné több más, hasonló munka mellett, Bélapátfalva társadalmi átrétegeződését dolgozták föl. 8 3 De jó példa erre a folyamatra az a tanulmánykötet is, amely a mai falu képét tárja elénk országos adatok feldolgozása révén. 8 4 Helyesen állapítja meg bevezetésében a kötet szerkesztője, hogy: „a tanulmányok a gazdasági-társadalmi viszonyok alapvető összefüggései160
