Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere
az egész telkek számára egyenlően.. . felosztattak" (közgy. jk.: 1797. ápr. 2. 134. sz.) 62 Közgy. jk.: 1795. jún. 7. 363. sz.; Vö. Balogh I. 1955. 112—113. 63 Közgy. jk.: 1822. okt. 31. 379. sz. 64 Közgy. jk.: 1894. jún. 9. 332. sz. 65 A közgyűlés 1830-ban arra törekedett, hogy az egész határ „comossáltasson", és a beadott földmérői vélemény alapján „felmérettessen", mert „ezen közösség felette szükségesnek véli, nevezetesen fére tévén a calcatúrákkal való gazdálkodást", és „minden telek után 27 f/2 jugerum egy tagban adattasson ki", közgy. jk.: 1830. máj. 20. 225. sz.). 66 Veliky J. 1973. 464—470. 67 Orosz I. 1973. 358—361. 68 Orosz I. 1973. 358. 69 Közgy. jk.: 1880. máj. 6. 103. sz. 70 Közgy. jk.: 1888. szept. 9. 171. sz. 71 Közgy. jk.: 1888. szept. 9. 171. sz. 72 Közgy. jk.: 1887. jan. 9. 3. sz.; vö. közgy. jk.: 1846. júl. 3. 285. sz. 73 Erről így tanúskodik a közgyűlési jegyzőkönyv: „minthogy a tagosítás alá jövő birtokok kiosztása az 1887-ik évbeni mezei munkák kezdete idejére bejezve leend. igy már a jövő éveben a közgazdálkodás körüli felügyeletnéli kérdésekbeni intézkedések tételében ... az érdekelt birtokosok lesznek hivatva; a képviselő testület ezennel kijelenti, hogy a tagositott határon, mint a vidi, és zeleméri birtokoni határfelügyeletet, gazdasági intézkedések jogát az illető birtokosok hatáskörébe bocsájtja át" (közgy. jk.: 1886. dec. 12. 228. sz.). 74 Közgy. jk.: 1742. máj. 28.: „Közönséges egyezésbül végezteti: ha valakik a Kertben laktak elekoráig, ha egy Hónapnak elfolyása alatt bé nem költöznek ab emanató praescutis számlálván minden kedve/.és nélkül el fog hányatni a házak." 75 Vö. Poór J. 1973. 333. 76 Közgy. jk.: 1748. febr. 19. 201. sz. 77 Közgy. jk.: 1810. szept. 15. 742. sz.: „S. Nagy Demeter azon okon, hogy a telek, melyen lakik az ipáé, s ő csak zsellérképpen lakik rajta." 78 Vö. „Krapcsir Simon nem régtől fogva, úgy mint nyolczadik esztendeje ... lakik abban a kertben, mégpedig a napa engedelmébül" (HBmL. V. A. 1 b. 4. 7. folio. 1760. jún. 15.) 79 Közgy. jk.: 1825. szept. 11. 285. sz. : „a városról felette sokan ki költözvén a lakosok közzül a kertjükbe: a miatt a belső lakosok szer felett terheltettnek.. . esküdtek ... ki rendeltetnek, hogy a kerti lakosok kertjekben katonai lóistállót készítsenek". 80 Vö. Poór J. 1973. 326—342.; Orosz I. 1973. 343—357. 81 Vö. közgy. jk.: 1816. jún. 3. 683. sz. 82 Vö. Poór J. 1973. 334. 83 Közgy. jk.: 1811. jún. 30. 784. sz.; 1812. márc. 21. 260. sz. „én L. Kováts János arra határozván én magamat, hogy lakásomat a szérüs kertembe vegyem, hol kevés javaimra közelebbről vigyázhassak, erre nézve a többször említett ősi belső telekemet, mellyen boldogult eleim laktak én magam is laktam —, ide nem értvén az az telek után lévő és lejendő szántó s kaszálló földeket, melyek eránt való tulajdonos jussomat... fen tartom". 84 Közgy. jk.: 1817. máj. 4. 263. sz. 85 Vö. Poór J. 1973. 326. 86 Vö. Közgy. jk.: 1802. júl. 18. 437. sz.; 1802. okt. 24. 633. sz. 87 „Kapusi György panaszolja, hogy kertje igen szűk, úgy hogy abba lehetetlenség annyinak lakni, s kéri a Ns. Tanácsot, hogy többi testvére kertbeli részét meg becsültetni és a becsű árat velek fel vétetni méltóztassék. .. Ad. 145. Minthogy azon protendált tsekély kertben 3 ház van építve, tsekély és szűk volta miatt pedig köz bátorságra nézve többet házat abba építeni nem lehet, különben is 8 részre osztattván egy-egy részre haszon vehetetlen lenne", (közgy. jk.: 1805. máj. 12. 145. sz.) 88 Vö. Közgy. jk.: 1805. febr. 8. 24. sz. 89 Vö. Közgy. jk.: 1810. jún. 3. 517. sz. 90 A debreceni „prof. Ónodi Szabó Mihály úr" hiába kért „négy láncz alja" menynyiségű kerthelyet, mérlegelve a helyzetet, így határozott a közgyűlés: „a város körül lévő kerthelyeknek ki osztásában egyik fő czél az lévén, hogy a lakóhely nélküli szűkölködő lakosok arra szert tehessenek, jó eleve azon mód meghatároz13* 211
