Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

hogy minden gazda a Kertre ki horgya, a Tizedesek által meghirdetett" (közgy. jk.: 1790. szept. 532. sz.); „Tapasztaltatván, hogy némelly engedetlen lakosok a... tilalom ellen is az udvarokon takarmányt tartani és az uttzákon vermeket füstölni bátorkodnak" (közgy. jk.: 1818. szept. 27. 286. sz.); Egy tilalmazó rendelkezésből kiderül, hogy gabonanyomtatást is folytatnak a gazdák a város belső telkein: „belső teleken nyomtatni, takarmányt tartani, kazlakat rakni nem szabad..." (közgy. jk.: 1842. aug. 23. 552. sz.). 45 Közgy. jk.: „Néhai Barna István özvegye ... Gyulai János és a Dorogi útra kimenő város kis uttzája között situáltan, s birtokában lévő egy fél telekét... fél telek után való szállásbeli és három ugarföldekkel, és Szent Györgyön lévő tiz lépésnyi erdővel eladta." 46 Közgy. jk.: 1707. máj. 28. 85. 1.; 1707. dec. 1. 67. 1.; 1774. okt. 23. 59. 1.; 1792. máj. 2. 431. sz.; 1816. ápr. 28. 397. sz. 47 Közgy. jk.: 1786. júl. 14. 103. sz. 48 Közgy. jk.: 1792. febr. 11. 141. sz.; Vö. 1833. máj. 27. -260. sz.; 1836. jan. 1. 12. sz. 49 Györffy I. 1942. 207—208. 50 Közgy. jk.: 1799. febr. 3. 55. sz.: „Meg határoztatott... mivel a kertek alá hordatott Ganéjokból. . alattomban ... meg szoktak gyújtattni ... vagy posvány Helyekre és régi gödrökbe, vagy pedig a maga jobb voltáért a szántó földekre ki hordasson". 51 Közgy. jk.: 1807. márc. 14. 229.: „Kováts Mihály... adom emlékezetül értésekre mindeneknek... én a Tardiak kertje szomszédságában fekvő szérüs és töktermesztő kertemet... minden azon kertben található épületekkel és egyéb appertinenciákkal együtt... örökösen által adtam". Vö. 1809. ápr. 19. 165. sz. 52 Vö. közgy. jk.: 1829. ápr. 20. 143. sz.; 1829. máj. 3. 152. sz. 53 Györffy I. 1942. 211. szerint említés történik róla 1715-ben. 54 Poór J. 1973. 335—336. 55 Vö. közgy. jk.: 1829. ápr. 20. 143. sz.; 1829. máj. 3. 152. sz. 56 Vö. Poór J. 1973. 302—309. 57 Böszörmény városa az 1660-as évekig zárt közösség volt: a telekszervezet hivatott megakadályozni a városba történő költözést. A kiváltságok élvezésének alapja a belső telek volt, amelyhez örökség útján vagy vásárlással lehetett jutni. Ugyanakkor a betelepülőnek részt kellett vállalni a hajdúszolgálatok teljesítéséből. 1660 után megbomlott a város zártsága, létkérdés volt a hajdúkiváltságok megőrzése, a katonai szolgálatok és az adózás teljesítése, ezért lehetségessé vált az idegenek betelepülése. Ekkor az adózás alapja nem a hajdútelek — belsőtelek, mely után részesedni lehetett a privilegiális határból — lett, hanem a jószág, a „marhaszám". Böszörmény életében az 1720-as évek jelentettek újabb korszakhatárt: III. Károly megerősítette 1725-ben a hajdúvárosok kiváltságát. Ekkor már a törzsökös hajdú leszármazottak kisebbségbe kerültek. Ettől az időszaktól kezdve újra belső telken való tartózkodásra esett a nyomaték, azaz a hajdú kisebbség kiváltsága kerúlt előtérbe. Mária Terézia 1744-ben 400 katona „kiállítására" kötelezte a hajdúvárosokat, ami a hajdúk nemesi jogállásának rehabilitációját jelentette. Ezért a katonaállítás alapjává nem a korábbi adózási alapot (,,marhaszámot") vették figyelembe, hanem az ősi jogon való háztelket. Tehát ezzel kezdetét vette a törzsökös hajdú kisebbség elkülönülése a többségben lévő bevándoroltaktól, amelyet a nemes város joggyakorlata szentesített. (Poór J. 1973. 309—315., 323—331.) 58 Poór J. 1973. 331—342. 59 Poór J. 1973. 338—340. 60 Közgy. jk.: 1753. okt. 25. 237. 1. 61 Erről tudósít egy közgyűlési határozat: „Közönséges egyezésből... meghatároztatok ... a régi időktől fogva ezen Nemes Városhoz tartozó maga tulajdon és örökös terrénuma a régi törzsökös hajdúk maradékainak, successorainak az úgynevezett telkeseknek, mint azon privilégiait földek örökösseinek az itten található, s eleitől fogva számba tartott telekek rendi és állapotja szerént fel voltak osztva, s asszerént minden más idegenek jövevények és nem telkesek ki rekesztésével... 1782-dik " esztendőben minden Nemes Hajdú Város Öszve Gyűlésén ... Eő Felségének aztat megelőző 1781-dik kiadott Királyi Kegyelmes Resolutiója szerént is, mindenik Nemes Hajdú Városnak a maga tulajdona földjeinek az ottan lakozó örökösöknek legjobb renddel telkek után lejendő felosztása meg lévén állapítva: és ezen rendtartás szerént az azt követő 1783-dik és 1784-dik esztendőkbe, mint a több városoknak, ugy ezen Böszörmény városnak is minden földjei kiszakasztatván... 210