Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere
13 Poor J. 1973. 284—342.; Orosz I. 1973. 343—390. 14 Dankó I. 1968. 367—417. Vö. Dankó I. 1970. 15 Bencsik J. 1971. 75—79., 89—91., 123—126. Vö. Nóvák L. 1973. 156—162. 16 Dám L. 1972. 17 Dolgozatom része annak a nagyszerű kezdeményezésnek, amely a Hajdúböszörményi Városi Tanács jelentős anyagi áldozatvállalásával a város történetének és néprajzának feltárására irányul. 18 Borsy Z. 1969. 250—256. 19 Borsy Z. 1969. 86—88. 20 Szabadi I. 1960. 305. 21 A XIX. században is nagyarányú szőlőtelepítés folyt: „a hadházi határ felől az ugar felé szemlátomást terjedő homok időről időre nagyobb részt tesz az ugarból haszonvehetetlenné" emlékezik egy rendelkezés 1842-ből (közgy. jk.: 1842. nov. 21. 705. sz.), ennek elkerülésére a magistratus a Szárkút szomszédságában 119 hold területű homokpuszta megkötésére ezt javasolta: „a közösség közül árkoltatva az árokpartot 2—4 sor akácz tsemetékkel, s közé rakott lyceum barbarummal ültetnek, közébe pedig apróra vagdalt nyír, s fűz gallyakkal bé hintvén le szántaná, hogy azok a nyers homokban kisarjadván a szélnek ellen állnak, — úgy azt az egyes lakosok meg vévén ... szálas trágyával megteregetvén belé vagy gyümölcsfát, vagy szőllőt, vagy vegyesen mindkettőt ültetnének" (közgy. jk. : 1842. nov. 21. 705. sz.). 22 Módy Gy. kilenc falut említ (Pród, Salamon, Vid, Böszörmény, Zelemér, Szil, Bagota, Hetven, és egy nem azonosított nevű), melyek a XI—XII. század fordulóján településsé fejlődtek. (Módy Gy. 1973. 29.) 23 H. Fekete P. 1959/a. 95.; Csánki D. 1890. 524. 24 H. Fekete P. 1959/a. 70.; Györffy I. 1942. 191. 25 H. Fekete P. 1959'a. 66.; Módy Gy. 1973. 35. 26 H. Fekete P. 1959/b. 20—32. 27 H. Fekete P. 1959/b. 43.; Csánki D. 1890. 529. 28 H. Fekete P. 1959'a. 49—50. 29 H. Fekete P. 1959/a. 99—100. 30 H. Fekete P. 1959/a. 205. 31 Szabó I. 1969. 9. 32 Hajdúböszörmény középkori történetéhez Módy Gy. 1973. 29—62. 33 Vö. Rácz I. 1973. 68—72. 34 Poór J. 1973. 300., 316. 35 Közgy. jk.: 1774. okt. 23. 49. 1.; 1792. máj. 2. 431. sz.; 1810. dec. 23. 111. sz. 36 Közgy. jk.: 1817. máj. 4. 263. sz.; 1809. ápr. 19. 166. sz. 37 Közgy. jk.: 1817. máj. 4. 263. 38 Közgy. jk.: 1809. ápr. 19. 168. sz.; 1804. jan. 15. 37. sz. 39 Ezt bizonyítják a következő rendelkezések: „Kinek kéménye rosz megtsináltassa és tapasztassanak, mert e héten szeredán ... a rossz kémények levohattatnak" (közgy. jk.: 1970. máx-c. 21. 114. sz.); „Senki kerten, uttzán pipázni ne merészeilyen, mert ki rajta kappatik, 25 pálcza ütésekkel meg büntettetik" (közgy. jk. : 1802. ápr. 14. 239. sz.); „Jelentés tévődik a felől: hogy a lakosok a száraz pernyét minden tartózkodás nélkül hordják ki az uttzára... A ki tűz nélkül való száraz pernyét az uttzára ki visz 6,—... tüzesen, de semmi szerentsétlenség nem követte 12,— a ki pedig tüzesen vivén ki : s utánna gyulladás lész, a ház kár megtérítésén kívül 24 irtoknak fizetésére Ítéltetnek" (közgy. jk.: 1825. ápr. 4. 100. sz.). 40 „Némely Lakosok panaszolkodnak azon, hogy mivel kevés Embernek vagyon a Városban istállója (ti. katonai), s akinek volt is, ki el rontotta, ki pedig magába elpusztult, tehát, mind az itt quartélyozó, mind pedig az által menő katonáknak a quartély tartásra nézve a terheket tsak egy néhányan húzzák, a kiknek istállójok vagyon" (közgy. jk.: 1792. jún. 17. 594. sz.). 41 A telek építményeiről az eladási szerződések tájékoztatnak: „A teleken találtatott egy vén ház ... — egy kút ágasával, gémjével együtt. Az udvar elein, a kaputól fogva egy darab sövény, Egy kis kert az ablak alatt négy élő fával együtt. Egy sövényből font rossz sertés ól esztrengával. (közgy. jk.: 1783. aug. 14. 415. 1.) 42 Vö. közgy. jk.: 1846. aug. 7. 336. sz. 43 Közgy. jk.: 1786. júl. 15. 104. 1.; 1811. febr. 16. 306. sz. 44 „A városon lévő épületeknek sűrűsége miatt semmiféle Takarmányt a Városra hordani és rakásra rakni meg nem engedtetik, a bé hordott takarmányt pedig 13 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 209
