Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén
3. A halexport lehetőségeivel a hazai áraknál jóval magasabb bevétel érhető el. A természetes vizek halállományának összetételére nagy hatással van a víz hőfoka, parti tulajdonságok, növényzet és a plankton alakulása, vízszennyeződés stb. Ezért is tartjuk érdekesnek egy jellegzetes morotva vizsgálatát, biocönológiai szempontjából is. (Pl. Kétérközi morotva.) Élőviláguk kedvező alakulása folytán alkalmasabb nagyobb arányú haltenyésztésre. A Tiszával, mint kifejtettük, kapcsolatba lép a legtöbb holtág, ezért ajánlatos a szeméthalak bekerülése végett a harcsa kihelyezése (ragadozó). A halasítást a tavaszi árhullám után ajánlatos elvégezni. A hal mellett pecsenyekacsa-tenyésztés is lehetséges a holtágakban. Földvári János és a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság adatait is figyelembe véve mi a következő hullámtéren belüli holtágakat javasoljuk hasznosítani: Tarpa „Helmecszegi" 40 kh, Gacsán vagy „Vargaszegi" 20 kh, Gergelyiugornya „Keskeny" 58 kh, Gyüre „Vidiszegi" 40 kh, Újkenéz „Teremszeg" 26 kh, Mezőladány „Révészerdeje Pasku" 45 kh, Mátyus „Rózsakert" 50 kh, Lónya „Füzérkert" 62 kh, Szabolcsveresmart „Várszegi" 50 kh, Aranyosapáti—Tiszacsermely „Szirtó" 26 kh, Tiszatelek „Érhát" 68 kh, Tiszabercel „Marótzug" 42 kh, Vencsellői „Malomtér-holtág" 60 kh, Tímár „Poptava" 34 kh, Rakamaz „Aranyosárok" 78 kh, Tiszalök morotva „Régi Tiszameder" 97 kh. Ezek a holtágak alkalmasak belterjes nagy hozamú haltenyésztésre. Ezenkívül még több holtág alkalmas kh-kénti, a fentieknél alacsonyabb hozamra (pl. Iq kh-ként). A hullámtéren kívül a szabályozással keletkeztek azok a holtágak, melyek közül célszerű tenyésztéssel kapcsolatosan néhányat figyelembe venni. így pl. Tunyogmatolcs „Holt-Szamos" 300 kh, Tiszadob „Malom holtág" 150 kh és Szamossályiban, Jándon kisebb területen van erre lehetőség. A hullámtéren kívüli feliszapolódott holtágak Tiszakóród, Nagyszegeleji 70 kh, „Haláborszeg" 33 kh, Eperjeske „Horgastó" 40 kh és Tiszaszentmárton „Tiszaháti gát" 173 kh. Ezek csak csapadékos időszakban telnek meg vízzel. Ezeknél a holtágaknál a vízbebocsátás műszaki feltételeit is meg kell oldani. A vízfeltöltés után víztárolásra is hasznosíthatók. A ponty tenyésztésére e terület különösen alkalmas. A tanulmányban említett holtág hasznosítását az előbbiekben felsorolt 21 dbnál tartjuk elsősorban gazdaságosnak a Felső-Tiszavidéken. TÁBLÁZAT a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő holtágak és tározókról Sorszám Holtág neve Jellege hullám-, ártér Területe kh Tározható 1000 m :i vízmennyiség 9. Szamossályi Holt-Szamos Tunyogmatolcsi Holt-Szamos Tiszacsécse Nagyszeg Tiszakóród Nagyszegeleji Tiszakóród Nagykerék és Haláborszeg Szatmárcseke Csona, Delle Tarpa Helmeczszeg Tarpa Gacsánszeg Nagyar Tarpaiszeg ártér ártér ártér ártér ártér ártér hullámtér hullámtér ártér 50 300 25 70 33 59 40 20 17 2000 2000 1000 400 250 61
