Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén
Jellemző továbbá a morotvákra, hogy összefüggő erdő csak kis részüket határolja. A Tisza felé néző partjuktól a folyóig rendszerint legelőt találunk, a másik oldalon (bal) pedig kiterjedt gyümölcsösök vannak. Az utóbbi tény a természetvédelmi törekvéseket erősen akadályozza, mivel a gyümölcsösökben gondos kémiai védekezés folyik. A gyümölcsösök pedig közvetlenül a partig terjednek. A Tiszán helyenként igen alkalmas fürdőhelyeket találunk. így Tiszabezdédnél, Dombrád után felfelé Gergelyiugornyán és Tivadarnál. A választásunk azért esett a Kétérközi-morotvára, mert ez az egyik legnagyobb. Itt is megtaláljuk a nagy kiterjedésű gyümölcsöst és a jobb part mentén a legelőt. A morotva 1/5 része azonban a bal part mentén dús erdővel határolt. A Tiszából nyíló csatorna után a morotva egy darabján sekély vízben még sűrűn állanak a fűzfák. Ez minden morotvánál így van. Nyáron kis víz idején itt a morotva három részre szakad. A morotvában haltenyésztés folyik. Sajnos azonban a be-belátogató Tisza megnehezíti a tenyésztők munkáját. Faunisztikai vizsgálatokat nemcsak a Kétérközi-morotvában végeztünk, összehasonlítás céljából vizsgáltuk a Tolnai Duna-holtág faunáját is. A vizsgálatok eredményei még nem teljesek. Jelen tájékoztató az 1966. április 3-a és 17-e közötti gyűjtések eredményeiről számol be. A faunisztikai vizsgálatot egyéb fizikai-földrajzi tényezők felmérésével is kiegészítettük. A felmérést Vas Mihály hallgató végezte. (4. sz. ábra.) A faunisztikai vizsgálat főleg a planktonállatokra terjedt ki, részletes mennyiségi eredményeket nem közlünk. Először ismertetjük a Kétérközimorotva vizsgálati eredményeit. Planktongyűjtést a morotván végig végeztünk, mivel lényeges eltérés nincs, így csak a gátőrház előtti vizsgálatok eredményeit ismertetjük. Időpont: 1966. IV. 3. Fizikai tényezők értékei : Átlátszóság: 52 cm A levegő hőmérséklete 12 órakor 15,5 C° A víz hőmérséklete: 0 m-en: 8,1 C° 1 m-en: 7 C° 2 m-en: 6,5 C° 3 m-en: 6,2 C° Ezekre a mérésekre azért volt szükség, mert mint későbbiek folyamán kitűnik, összefüggésben vannak a plankton mennyiségi értékeivel. A mintavételezés után a morotva mikroszkopikus faunájából a következőket határoztuk meg: Egysejtűek — Protozoa Csiga amőba (Amoeba limax), Barna ostoros (Euglena acus), fürtöcske (Sinura uvella), szemgolyócska (Eudorina elegáns), csokrocska (Dinobrion sertularia), ostorgömb (Uroglena volvox), ludcsillós (Dipleptus anser), szürkecsillós (Glavcoma scintillans), kagylóállatka (Stylonychia mytilus), halacska (Uroleptus piscis), oszlopharangocska (Epistyilis ovum), csigaszájú (Spirostomun ambiguum), harangállatka (Vorticella nebulifera). 53