Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben

JEGYZETEK 1. Györffy István: Hajdúböszörmény települése. In: Magyar föld — magyar nép (Budapest, 1942.) 211. — H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára (Budapest, 1959.) 80., 116. 2. Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607—1720). (Debrecen, 1967.) 39. 3. Hajdú-Bihar megyei Levéltár (a továbbiakban HBmL), Hajdúböszörmény város közgyűlési jegyzőkönyvei (továbbiakban Jkv.) V. A. l/a. 1. kötet, 143. 1742. 4. Uo. 2. kötet, 308. 1719. 5. Uo. 553. 6. Uo. 553. 7. Dám László: A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése (Debrecen, 1972), 13. 8. H. Fekete i. m. 43. — Ide csatolható Dám i. m. 34. (13. oldal) jegyzetének teljes anyaga is. 9. HBmL Jkv. 8. kötet. No. 166. 1794. 10. Uo. 8. kötet. No. 493. 1794. 11. Uo. 6. kötet. No. 248. 1791. 12. Györffy i. m. 211. 13. HBmL Jkv. 6. kötet. No. 248. 1791. 14. Uo. 8. kötet. No. 101. 1794. 15. Uo. 16. Uo. No. 608. 1794. és No. 124 1795. 17. Uo. 11. kötet. No. 32. 1801. 18. Uo. No. 143. 1801. 19. Uo. No. 185. 1801. 20. Uo. 19. kötet. No. 354. 1818.; 20. kötet, No. 703. 1814. — Az okleveles adatokból megállapítható, hogy a városnak külön diófás és eperfás kertje van. Az adatok összevetéséből arra következtethetünk, hogy e kerteket lévén azok a város tulajdonában a magisztrátus művelteti. A haszonvétel jellegére eddig nincsenek adatok. Abból a tényből, hogy 1795-ben nem engedik (N. 124.) meg az újonnan telepített Zaboskertben a dió- és eperfák ültetését is arra következtethetünk, hogy van a városnak ilyen ültetvénye. Mivel azonban sehol nem fordul elő a haszonvétel meghatározása feltehető, hogy valamely társulás, vagy a magisztrátus irányította a gondozást, őrzését, a szüret rendjét. A Dióskertből kitiltott személy pedig valószínűen a csősz. 21. H. Fekete i. m. 85. 22. Uo. 19. kötet. No. 325. 1813. 23. Uo. No. 354. 1813. 24. Uo. 24. kötet. No. 342. 1819. 25. Dám i. m. 14. 26. Abból a tényből, hogy a XIX. század közepén már megkezdődött a homokon az újabb szőlőskertek építése arra következtethetünk, hogy sem a filoxera pusztításának, sem a belső kertek betelepülésének nincs kulcsfontosságú szerepe ezek kialakulásában. Sőt a H. Böszörmény és Vidéke 1894. évfolyam 31. számában „Belső szőllőskertjeink jövője" címen csak mint lehetőségről, fenyegető veszélyről beszél a íiloxeráról. Bár megemlíti, hogy a veszélytől való féle-lem miatt „egyre-másra keletkeznek a szőlőskertek a homokos területeken (Báthory, Hunyadi, Rákóczi kertek)". 27. Porcsalmy Gyula: A Boda szőlőskert (Hajdúböszörmény, 1901.) 12. 28. HBmL Jkv. 36. kötet. No. 38. 1832. 29. Uo. 50. kötet. No. 444. 1846. 30. Dám i. m. 13. 31. Györffy i. m. 168. 32. HBmL Jkv. 6. kötet. No. 248. 1791. 33. Bencsik János: Paraszti állattartás Hajdúböszörményben (Debrecen, 1972.) 235. 34. Galgóczy Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisztikája, (Pest, 1855.) 410. 35. Dám i. m. 8. 36. HBmL Jkv. 6. kötet. No. 248. 1791. 37. Uo. 19. kötet. No. 795. 1813. 229