Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

ták az önálló szervezetüket, a Hajdúkerületet, amelynek főkapitánya Böszörményben székelt."

3 így a település nemcsak a városközösségnek nyújtott keretet, hanem a hajdúvárosok egészének irányítóközpontjává vált. Ez a tény döntően hozzájárult Hajdúböszörmény városiasodásához. A központi téren áll a református templom, a térre, valamint a debreceni útra nézett a kerületi székház, a tér szélén építették fel a gimnáziumot is. A központi tér körül sorakoztak a módosabb gazdák telkei, akik vagyoni helyzetükből következően hamar felhagytak a hagyományos építkezéssel, a kor építészeti stílusát követve építették lakóházaikat. A város belsősége, annak központi magja kivetkőzött falusi jellegéből. A közművesítésre is találunk adatot már a múlt század első felében: a városháza előtti járdát téglával rakták ki."" Sor került a központ parkosítására is. Itt jelentek meg az üzletházak is. Hajdúböszörmény városi funkciói egyre bővültek, s a kerületi székhelyből járási jogú város fejlődött. A kifejlődött telekrendszer és a gazdálkodás összefüggései 1. A kétbeltelkűség — mint korábban bemutattuk — a XVIII. század ötvenes éveitől fokozatosan felbomlott. A város mai településszerkezete azonban őrzi ennek emlékét: a település övezetekre tagolódik, jól megkülönböztethető a Belsőség, a Kertség, az Űjosztás. A Belsőségen a viszonylag szabályos, körkörösen futó utcák közé ékelődő telkek megközelítően szabályos alakúak. Az utcák körgyürüszerü elrendeződése feltehetően a településfejlődés eredménye. Valószínű, hogy a központi tér körül elhelyezkedő telkek a Kertség között a városfejlődés korai időszakában nagyobb volt a távolság, és a főként lakásfunkciójú, kisméretű telkek utcák által határolva kitolódtak a Kertségig. A demográfiai növekedés következtében — XVIII. század első felében — kezdtek kiköltözni a kertségbe. A Kertség szabálytalan alakú telkei mai állapotukban is szépen mutatják a rendezést sok helyen nélkülöző, zugokkal kuszált korábbi településképet. A településnövekedés újabb fázisát a Kertséget övező Ujosztásban látjuk, amely telekforma tekintetében a Belsőséggel mutat hasonlóságot: az egyes telkek itt is a koncentrikusan elhelyezkedő utak között, szabályos elrendeződésben sorakoznak. Telkek, az egyes övezeteknek megfelelően alak és méret szerint rendszert alkotnak. A Belsőségen túlnyomórészt kisméretű (peremrészen), szabályos (1., 4—5. kép), és szép számmal előforduló nagy területű, sok esetben szabálytalan alakú telkeket (2—3. kép) találunk. A Kertségen is különböző méretűek a telkek, de a szabálytalan alakjuk szembetűnőbb. Az egykori nagy kertek feldarabolódtak, ennek következménye, hogy kialakulhatott a kertség bonyolultnak tűnő telekrendszere (6—7—8. kép). A Kertség peremén és a körúton kívül eső telkek ismét szabályos alakúak, ahol a körútra történő kijárás lehetővé tette a szétdarabolódó kertek szabályos felparcellázását (15. kép). Hajdúböszörmény külső települési övezetében a tanyatelkek foglalnak helyet, melyeket alak tekintetében két típusba sorolhatunk: egyrészt a tsz által kimért egységesen 800 • öles (19—20., 25. kép), másrészt a tanyásföldön elhelyezkedő szabálytalan telkek (18., 22. kép) csoportját. 13* 195