Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

tartást szolgáló építmények (istállók, színek stb.), s ott helyezték el a rako­mányokat is. 6 Az ólaskertes településrendszer felismerése után sorra jelentek meg a kertes településekre vonatkozó közlések az egész Nagy Magyar Alföld területéről." Györffy István első összegezései szerint — az alföldi előfordu­lásból következően — a kertes település sajátos alföldi képződmény, a hon­foglalás előtti nomád állattenyésztő magyarság jellegzetes települési gya­korlatának továbbélése volna. 7 Az adatok újraértékelésével az újabb kuta­tások módosították ezt az elméletet: hasonlóan megosztott települések szép számmal fellelhetők a Dunántúl különböző tájain, a Kis- és Nagyalföldet szegélyező magasabb térszínű vidékeken is. 8 Nemzetközi összefüggésekre figyelmeztet az az adatközlés, amely a Kárpát-medencétől északra eső te­rületről, a Visztula alsó szakaszának vidékéről ismertet megosztott telepü­lést. 9 Az ólaskertek fejlődését vizsgálva Györjfy István vázolta a tanyáso­dási folyamatot is. Az ólaskertek benépesedésével a kertes település kettős jellege megszűnik — állapítja meg —, de ezzel egyidejűleg kitolódik a te­lepülés határába, mintegy harmadik települési övezet létesül. 1 0 E vélemény élénk vitát eredményezett. Számos tanulmány látott napvilágot, amelyek­ben különböző tájak tanyásodási folyamatát vizsgálták a kutatók. Annak következtében, hogy a tanyásodást a különböző tájak sajátos földrajzi kör­nyezetében, társadalmi-gazdasági fejlődésének figyelembevételével kutat­ták, a tanyásodás összetettségére hívták föl a figyelmet. 1 1 A településkutatáson kívül tekintetbe kell vennünk azokat a tanulmá­nyokat is, amelyek Hajdúböszörmény mezőgazdasági fejlődését tárgyal­ják. E publikációk közül ki kell emelnünk Balogh István dolgozatát, amely­ben e hajdúváros határhasználátát dolgozta fel XVIII. századból való levél­tári adatok alapján. 1 2 A közelmúltban látott napvilágot Hajdúböszörmény történetét összegező tanulmánykötet. A sok értékes publikáció közül ki­emeljük Poór János és Orosz István dolgozatát, kik Hajdúböszörmény me­zőgazdaságának XVII—XVIII. századi, valamint a mezőgazdasági termelés 1784—1889. közötti állapotát kutatták, s bemutatása során kibontakozik előttünk a hajdúváros gazdasági fejlődése, határhasználata, telekrendszere, a tanyásodás tendenciája a hajdúság letelepedésének idejétől (1609) a múlt század végi tagosítás befejezéséig. 1 3 A számos néprajzi publikáció közül kiemeljük Dankó Imre tanulmá­nyát, amelyben társadalmi-gazdasági összetevők figyelembevételével részle­tesen feldolgozta Hajdúböszörmény népi építkezését. 1'' Bencsik János, a pa­raszti állattartást kutatva kitért az egyes telken elhelyezkedő jószágtartó építmények bemutatására is. ir > Nem utolsósorban alapvető Dám László a hajdúböszörményi szőlők népi építkezéséről szóló dolgozata is, amelyben azon kívül, hogy sorra bemutatja a szőlőbeli építményeket, építkezési tech­nikát, részletesen tárgyalja a szőlőskerteket, mint a telekszervezet fontos összetevőjét. 1 6 E tanulmány alapvető célkitűzése egy város telekrendszerének törté­neti néprajzi vizsgálata. Az anyag gyűjtését 1969. őszén kezdtem meg Haj­dúböszörményben. 1 7 Feladatul tűztem a város belterületén lévő telkek, és a határban elhelyezkedő tanyatelkek felmérését, valamint azok funkcionális vizsgálatát. A terepmunkával egyidőben levéltári kutatást végeztem, s ada­tokat találtam a város XVIII—XIX. századi települési viszonyaira. Népraj­180

Next

/
Oldalképek
Tartalom