Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

tartást szolgáló építmények (istállók, színek stb.), s ott helyezték el a rakományokat is.

6 Az ólaskertes településrendszer felismerése után sorra jelentek meg a kertes településekre vonatkozó közlések az egész Nagy Magyar Alföld területéről." Györffy István első összegezései szerint — az alföldi előfordulásból következően — a kertes település sajátos alföldi képződmény, a honfoglalás előtti nomád állattenyésztő magyarság jellegzetes települési gyakorlatának továbbélése volna.

7 Az adatok újraértékelésével az újabb kutatások módosították ezt az elméletet: hasonlóan megosztott települések szép számmal fellelhetők a Dunántúl különböző tájain, a Kis- és Nagyalföldet szegélyező magasabb térszínű vidékeken is.

8 Nemzetközi összefüggésekre figyelmeztet az az adatközlés, amely a Kárpát-medencétől északra eső területről, a Visztula alsó szakaszának vidékéről ismertet megosztott települést.

9 Az ólaskertek fejlődését vizsgálva Györjfy István vázolta a tanyásodási folyamatot is. Az ólaskertek benépesedésével a kertes település kettős jellege megszűnik — állapítja meg —, de ezzel egyidejűleg kitolódik a település határába, mintegy harmadik települési övezet létesül.

1

0 E vélemény élénk vitát eredményezett. Számos tanulmány látott napvilágot, amelyekben különböző tájak tanyásodási folyamatát vizsgálták a kutatók. Annak következtében, hogy a tanyásodást a különböző tájak sajátos földrajzi környezetében, társadalmi-gazdasági fejlődésének figyelembevételével kutatták, a tanyásodás összetettségére hívták föl a figyelmet.

1

1 A településkutatáson kívül tekintetbe kell vennünk azokat a tanulmányokat is, amelyek Hajdúböszörmény mezőgazdasági fejlődését tárgyalják. E publikációk közül ki kell emelnünk Balogh István dolgozatát, amelyben e hajdúváros határhasználátát dolgozta fel XVIII. századból való levéltári adatok alapján.

1

2 A közelmúltban látott napvilágot Hajdúböszörmény történetét összegező tanulmánykötet. A sok értékes publikáció közül kiemeljük Poór János és Orosz István dolgozatát, kik Hajdúböszörmény mezőgazdaságának XVII—XVIII. századi, valamint a mezőgazdasági termelés 1784—1889. közötti állapotát kutatták, s bemutatása során kibontakozik előttünk a hajdúváros gazdasági fejlődése, határhasználata, telekrendszere, a tanyásodás tendenciája a hajdúság letelepedésének idejétől (1609) a múlt század végi tagosítás befejezéséig.

1

3 A számos néprajzi publikáció közül kiemeljük Dankó Imre tanulmányát, amelyben társadalmi-gazdasági összetevők figyelembevételével részletesen feldolgozta Hajdúböszörmény népi építkezését.

1'' Bencsik János, a paraszti állattartást kutatva kitért az egyes telken elhelyezkedő jószágtartó építmények bemutatására is.

ir

> Nem utolsósorban alapvető Dám László a hajdúböszörményi szőlők népi építkezéséről szóló dolgozata is, amelyben azon kívül, hogy sorra bemutatja a szőlőbeli építményeket, építkezési technikát, részletesen tárgyalja a szőlőskerteket, mint a telekszervezet fontos összetevőjét.

1

6 E tanulmány alapvető célkitűzése egy város telekrendszerének történeti néprajzi vizsgálata. Az anyag gyűjtését 1969. őszén kezdtem meg Hajdúböszörményben.

1

7 Feladatul tűztem a város belterületén lévő telkek, és a határban elhelyezkedő tanyatelkek felmérését, valamint azok funkcionális vizsgálatát. A terepmunkával egyidőben levéltári kutatást végeztem, s adatokat találtam a város XVIII—XIX. századi települési viszonyaira. Népraj180