Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
Béla" Hasonlóképpen eredményes, sok értékes szempontot érvényre juttató volt Tálasi István változásvizsgálati kutatása is az állattenyésztés körében. 4' Mintegy előrevetítve napjaink elvi és módszertani követelményeit, vizsgálódását a gazdasági alap vizsgálásával, a táj átformálásának történetével, a termelési; esetében tenyésztési viszonyok változásának ismertetésével, mint kiindulóponttal kezdte. A Kis- és Nagykunság, a Közép-Tisza tája az elmúlt másfélszáz év alatt az ember természetátalakító tevékenysége hatására alapvetően megváltozott. A folyamszabályozás, az ármentesítés, az egyre erőteljesebben folytatott, mind nagyobb és nagyobb területekre kiterjedő földmüvelés az állatfajták megváltozását, tartási módjának átalakulását, a pásztortársadalom bomlását, új mezőgazdasági ágak kialakulását eredményezte. A felszabadulás után változásvizsgálati vonatkozásban a mi figyelmünk is a bontakozó új élet felé fordult. Ortutay Gyula már 1947ben egy gazdasági és politikai szempontból is jelentős, de néprajzi vonatkozásban korszakalkotó jelenséggel; a magyarság etnikai képét megváltoztató belső vándorlás kutatásával foglalkozott. 4 9 Kresz Mária népi díszítőművészetünk fejlődésének lehetőségeit kereste. 5 0 Solymos Ede pedig egy adott helyen az egyéni és a szövetkezeti halászatot, illetve a halászatban bekövetkezett változást vizsgálta. 5 1 A magyar néprajztudomány elvi kérdéseinek rendezése után az új élet kialakulásának kutatása nagyobb lendületet vett és még szebb eredményeket ért el. Az elvi tisztázás során Ortutay Gyula joggal és az új életmód kutatása szempontjából éppen nem közömbösen azt vetette a magyar néprajztudomány szemére, hogy 1945 döntő társadalmi változást hozó szerepét nem vette tudomásul." A marxizmus szellemében megújult magyar néprajzkutatás hamarosan szép eredményeket ért el. A gazdasági-társadalmi alap jelentőségét felismerve, előszeretettel fordultak kutatóink a kialakuló szocialista lét, az új életforma kutatása felé. Az első nagyszabású, a felmerülhető tényleges kérdésekkel foglalkozó kutatást Molnár Balázs végezte Komádiban." Településtörténetünk egyik igen lényeges és a nagyüzemi mezőgazdaság szempontjából semmiféleképpen sem kívánatos sajátosságának, a tanyának a szerepét, sorsát, változását vizsgálta. Bírálói érdemei elismerése mellett azzal marasztalták el, hogy túlságosan sokat foglalkozott a múlttal, a jelen rovására." Az eredményesebb munka folytatása érdekében néprajzosainkból termelőszövetkezeti munkaközösség is alakult. A munkaközösség feladata az volt, hogy a kutatási témákat kijelölje és a kutatásokhoz, feldolgozásokhoz a szükséges ideológiai-politikai, szakmai és egyéb segítséget megadja. A munkaközösség sokoldalú tevékenységbe kezdett és eredményes munkát is végzett. 5 5 A munkaközösség egyik tevékenysége volt például, hogy figyelemmel kísérte a szovjet vitát és annak eredményeit már „menet közben" ismertette, közreadta. 5 0 Igen hasznos szolgálatot tett ezzel, mert lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy a szovjet kutatásokban mutatkozó hibákat elkerülhessük. A munkaközösség nagy vállalkozása volt a tiszaigari kollektív kutatás. A gyűjtés anyagának feldolgozása, publikálása azonban elhúzódott. Részint emiatt, részint más okok következtében kutatóink inkább az egyéni munkaformát választották. 5 7 Még 1952-ben jelent meg egy, a termelőszövetkezeti mozgalom nyelvi hatásával foglalkozó dolgozat. 5' Majd pedig egymás után publikálták általános, illetőleg témában vagy területileg elhatárolt dolgozataikat. Kardos László a szocialista kultúra és életmód falvainkban való kibontakozásáról írt tanulmányai igen eredményesen szolgálták az eszmei és a 158
