Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Kövér Sándor: Böszörményi régi házak, régi emberek
felajánlották Bécs város polgármesteri székét, amit kora miatt nem fogadott el. 1879-ben halt meg, Bécsben temették el. Tehetséges amatőr festő volt, aki megfestette Fazekas Mihály arcképét emlékezés után. Ő magát Diószeghynek írta, Bécsben „szép magyar" volt a neve. 5 A harmadik felnőtt Diószegi gyermek: Zsuzsanna 1801-ben született és Karap Sándorhoz ment férjhez, a negyedik: Erzsébet, aki 1805-ben született, Aranyi István professzor felesége lett Debrecenben. Karap Sándor annak a Karap Péternek a fia volt, aki Hajdúhadházon született, kerületi fiskális volt, Böszörményben lakott. 1753-tól 1826-ig élt. Sándor fia 1796. március 18-án született, illetve ekkor keresztelték, keresztszülei Diószegi Sámuel és Fazekas Mária voltak. Karap Sándor váltótörvényszéki elnök, városi főjegyző, majd kerületi alkapitány volt. Ez a Karap Sándor alapította az ifjabb (bécsi) Diószeghy Sámuel anyagi és erkölcsi támogatásával zeleméri tanyáján (Karap tanya) 1845-ben Gönczy Pál vezetésével a Gazdasági gyámintézetet apátlan, anyátlan árva gyermekek részére mezőgazdasági, kertészeti, selyemhernyó tenyésztési oktatás céljából, melyet 1849-ben a háború elpusztított. Karap Péternek az említett Sándoron kívül volt egy Miklós nevű fia is (1798—1847), aki városi jegyző, majd hadnagy lett. Mindkét Karapnak jelentős birtoka volt. Sándor lakása a Kálvineum hatalmas telke volt, mely a Karapok után a Somossyaké lett. 1842-ben már állott egy L alakú épület az udvarban, melyet még a Karapok építtettek, s amelynek egy része ma nevelői lakás. Karap Miklósé volt a mai Szabadság útjának az Attila és Karap Ferenc utcák közötti része; a Szabadság u. 11. sz. a. ház is Karapoké volt, úgyszintén a Zója székháznak a telke is. Miklós gyermekei: Sándor, Antal, Imre, Menyhért, Ignátz, Károly jelentős szerepet vittek a város életében, így Menyhért (1828—1872) városi, majd kerületi főorvos volt, Antal ügyvéd, Imre főjegyző, Ignátz városi számvevő. Velők nem foglalkozunk bővebben, mert nincs kapcsolatuk a Diószegi családdal. Karap Sándornak és Diószegi Zsuzsannának volt a fia Karap Ferenc. A ref. anyakönyv szerint született 1832. június 8-án. Apa District. Főnótárius Karap Sándor, anya Diószegi Susánna. Keresztszülők: Bécsi kereskedő Diószegi Sámuel és Hartmann Terézia. Ez a Karap Ferenc ítélőtáblai tanácselnök lett, neves jogtudós volt, akinek többször felajánlották az igazságügyminiszteri tárcát. Róla nevezték el a Karap Ferenc utcát városunkban abban a hiszemben, hogy ez az utca határolja a Karap Ferenc családi telkét; ez azonban tévedés, mert itt Karap Miklósnak volt a lakása, míg Karap Ferenc családi háza a Kálvineum telkén állott, mint fentebb említettük. Karap Ferencről Budapesten is van utca elnevezve: Budán a Vérmező mögött. Diószegi Sámuel hatása tehát nem szűnt meg korai halálával, nemcsak tudományos munkássága, de vér szerinti utódai is kiemelkedtek az átlagból. A Diószegi, a Fazekas és a Karap vér szerencsés találkozása kár, hogy nem folytatódhatott, mert Karap Sándor fiai: Ferenc és Móric agglegények maradtak. Karap Ferenc 1906-ban halt meg. c 142
