Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Nyakas Miklós: Polgár mezőváros különös jogállása a XVIII. században (a separata porta)

legiumai ellenére ugyancsak nem szabadulhatott meg a dézsma fizetésétől. (V. ö.: Varga i. m.) 107. Az idézett adatok Bárány Márton tiszttartó nagypréposthoz írott leveléből valók. 108. Uo. 109. Bárány Márton megvizsgálta a polgáriak „adófizetésről való könyvecskéjeket", amely szerint a háziadó 1786-ban 2050 rft és 34,5 kr volt. 110. „Protoccll Auszug" 1790. jan. 14. A német nyelvű iratban a polgáriak a vármegyéhez folyamodtak az adó orvoslása végett. Uo. XII—2/c Div. P F. 3 N. 145. 111. Bárány Márton a nagyprépostnak. Uo. 112. Másolat Szabolcs vármegye 1797. Böjtmás hava 9 s köv napjain tartott jegyzőkönyvéből. Uo. 113. Szabolcs vármegye jkv másolata 1797. decemberéből. Uo. 114. Bárány Márton a káptalannak. Polgár, 1798. aug. 29. Uo. 115. 1798k Esztbeli SzAndrás holn. 13 napján tart. T. N. Szabólch Vármegyei közgyűlésre bé adott jelentések a kirendelteiteknek. Uo. 116. Az 1802/14. tc. szövege: Oppidum Polgári, jurisdictione comitatus Zabolcsensis, pro facilitanda manipulatione contributionis, relate etiam ad portas, eidem comitatu incorporandum status et ordines, benigne annuente Sua majestate sacratissima, decreverunt. 117. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar Történet (Budapest, é. n.) VI. A tizennyolcadik század. 118. SzSzmL. A dadai járás 1802/3-as összeírása. 119. A mezőváros XIX. századi társadalomrajzát és küzdelmét lásd részletesen a szerző i. tanulmányában. 120. V. ö. Varga Antal: Csuka Sámuel, a „néplázasztó". Déri Múzeum Évkönyve 1969—1970. (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Orosz István közreműködésével. Debrecen, 1971.) Itt csupán utalhatunk rá, hogy nem teljesen felelnek a valóságnak meg az idézett tanulmány állításai a hajdúkontinuitásról, illetve a hajdútudat továbbéléséről. 121. Polgáriak a káptalanhoz. Polgár, 1805. HmL XII—2/c Div. P. F. 3 N 145. régi Statusunkhoz képest mind az Adó fizetéseinkben, mind az hajtogatásokban sokkal nagyobb mértékben terheltetünk." 122. Polgáriak a nádornak. Polgár, 1805. Uo. ,,. .. számos katonákat verbuváltattunk, és ajándékba adtunk ... 200 pozsonyi mérő Gabonát." 123. Kossuth utasításai a Polgáron mutatkozó reakció megfékezésére: „ott helyben rögtönítélő bíróság alakíttassék, s a bűnösök kérlelhetetlenül megbünheztessenek." „Polgár és környéke a legszigorúbb felvigyázat alatt tartassék, nehogy annak lakói magokat az ellenséggel a legkisebb összeköttetésbe tehessék." Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész. (Sajtó alá rendezte Barta István Budapest, 1953) 242/243. 124. Végeredményben arról van tehát szó, hogy a privilegizáltság különböző fokain álló paraszti rétegek maguk is hasonultak a rendi szemlélethez, s legfőbb törekvésük volt jogaik biztosítása, vagy (mint Polgár esetében is) az elvesztett jogok visszaszerzése. E törekvésük viszont homlokegyenest ellenkezett a reformkor társadalmi mozgásával, s természetesen a márciusi forradalmak célkitűzésével is. A Hajdúkerület hasonló problémáira lásd: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei a XVIII. század végétől és polgári átalakulásunk kérdése. In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. (Szerk. Bencsik János, Hajdúböszörmény, 1973) 77—96. 104 t